Seite 35 [35]
OCR
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA + 33 matikus indíttatású: azért hozzuk létre, hogy cselekedni és tájékozódni tudjunk a mindennapi élet világában, következésképp oly mértékben differenciált és mély, amilyenre e gyakorlatias kontextusban szükségünk van. A mindennapi életben az évek során felhalmozódott tudásunk túlnyomórészt reflektálatlan, nem tudatosított gyakorlatias tudás, melyet épp azért tudunk olyan hatékonyan a cselekvési kontextusokban felhasználni, mert egyes elemei nem igényelnek reflexiót. Tudatos megfontolásra rendszerint csupán akkor van szükség, ha gyakorlati probléma merül fel valamely tudáselemünkkel összefüggésben. De a mindennapi rutinjaink esetében ezek a ritkább esetek. A mindennapi élet világával kapcsolatos tudásunkat típusképzetek, kategorizációk, cselekvési receptek és sémák alkotják — ez a tudás képezi a természetes beállítódásunkat, amelylyel a minket körülvevő (társadalmi) világ felé fordulunk, s amely normál esetben megkérdőjelezetlen, gyakorlatiasan használt , kéznél lévő" tudás (Schutz és Luckmann 1973). A fenomenológiai szociológia fontos fogalma az életvilágé. Az életvilág ama horizontként képzelhető el, amely minden értelmes tapasztalatunk hátteréül szolgál. Az egyes dolgok, történések, cselekedetek e háttér előtt tudnak értelmesként megjelenni számunkra. Schütz az életvilágot szinte kizárólag olyként vázolta fel, ahogyan az egyéni cselekvő számára látszódik, így nála szigorú értelemben véve az individuum életvilágáról van szó (Havrancsik 2020), ugyanakkor a tanítványai által a fogalom átértelmeződött és az egyéni aspektuson túli jelentéstöbblettel ruházták fel. A Luckmann által összeállított posztumusz Szructures of the Lifeworldben [Az életvilág struktúrái] (Schutz és Luckmann 1973), valamint Berger és Luckmann közös kötetében, 4 valóság társadalmi felépítésében (Berger és Luckmann 1998) az életvilág immár az egyén feletti, a társadalmi szinten is jelentkező képződmény. Értelmezésükben minden kultúra és társadalom rendelkezik egy történetileg meghatározott és létrejött életvilággal, mely a magától értetődésekkel és kérdőre nem vont, objektiválódott tartalmaival járul hozzá a világ értelmezéséhez." Az így felfogott életvilág természetesen nem statikus képződmény, hanem folyamatosan alakul a szubjektumok cselekvései, interakciói által, azaz változik. hivatkozom, akkor Schutz, a magyar nyelvű írásai esetében pedig Schütz a szerző megnevezése a Zárójeles hivatkozásban. A különbség megtartása azt is jelenti, hogy az irodalomjegyzékben a magyarul megjelent művei az angol publikációi után következnek. 3 Például valaki, akit egy bizonyos szubkultúrához tartozóként azonosítottam, nem úgy cselekszik, ahogy azt a fejemben lévő kategorizáció szerint várnám: ekkor ki kell egészíteni a kategóriát vagy újra rendezni a kategóriákat. : E könyvnek nem feladata az életvilág fogalmának eszmetörténeti rekonstrukciója, annyit azonban érdemes megjegyezni Havrancsik Dániel (2020) nyomán, hogy Schütztől távol állt az, hogy életvilágot az egyéni szinten túl durkheimiánus szellemiségben a társadalmi szinthez (is) kösse. Ez az elméleti eltolódás elsősorban Luckmann-nak (és Bergernek) köszönhető.
