Seite 30 [30]
28 + AZ ÉLETVILAG MEDIATIZALODASA
ket). Az olyan technikai eszközök jelenlétét, melyekkel háttérviszony áll fenn,
jellemzően csak akkor tudatosítjuk, ha valamilyen probléma merül fel vagy el¬
romlanak; ekkor a korábban evidensként kezelt háttér már nem áll rendelkezés¬
re magától értetődően, és reflexív tevékenység keretében lehet helyreállítani
az eredeti viszonyt (Verbeek 2001, 132). Ember és technika négyféle viszonyát
összefoglalóan az J. ábra jeleníti meg.
1. ábra. Ember és technika viszonyának típusai Ihde szerint
Megtestesülés Hermeneutikus viszony
(Én — technológia) - világ En > (technológia — világ)
Alteritás Háttérviszony
Én - technológia (- világ) Én (- technológia/világ)
Forrás: Verbeek (2001, 127, 131, 132) alapján saját szerkesztés.
Miután tisztáztuk, milyen viszonyokra léphetnek emberek a különféle technikai
eszközökkel a mikroszinten, érdemes azt is megvizsgálni, hogy miként értelmezi
Ihde technika és társadalom/kultúra viszonyát a makroszinten, hogy tehát álta¬
lában véve milyen hatásai vannak a technológiának. Szerinte technika és társa¬
dalom viszonylatában a multistabilitás viszonya figyelhető meg. Vagyis bármiféle
technika abban az értelemben meghatározatlan, hogy nincs önmagában vett lé¬
nyege, nem fejt ki már eleve valamiféle hatást a társadalomra, hanem a társadal¬
mi viszonyokba beágyazódva nyeri el értelmét-karakterét és fejti ki (elnagyolt)
hatását az emberi viszonyokra. A multistabilitás perceptuális ábrázolása Ihde
számára az ún. Necker-kocka (2. ábra), amely ábraként meghatározatlan, mivel
jelenthet (kétféleképpen is) háromdimenziós kockát, illetve sík objektumot is
lehetséges belelátni (például egy rovart). Valójában tehát aluldeterminált, hogy
mit is ábrázol a kép, többféleképpen lehet stabil. S hasonlóan a technika kapcsán:
a technikai eszközökről sem lehet előzetesen megmondani, hogy mik is , valójá¬
ban", hiszen mindig valamilyen gyakorlati kontextusban kapnak értelmet, mely
valamely szélesebb társadalmi-kulturális összefüggés részét képezi. Ugyanaz
a technikai eszköz különböző jelentéssel, karakterrel és így: értelemmel rendel¬
kezhet az eltérő kulturális összefüggésekben. Az írógép kezdetben például a vakok
segédeszköze volt, ám később a modern bürokráciában és az üzleti életben is
fontos eszközzé vált (Verbeek 2001, 134).