Page 29 [29]
OCR
II. A TECHNOLÓGIA FILOZÓFIAI ÉRTELMEZÉSEI : 27 kapcsolódnak a világhoz és általa tapasztalják meg a környezetüket, hanem 77agáboz a tecbnikáboz kapcsolódnak. Ebben az értelemben a technikai eszköz válik kvázi a cselekvő másikjává. Ez a viszony akkor jöhet létre, ha az eszköznek van némi önállósága, önmozgása, és ha lehetővé tesznek valamiféle interakciót. Az ilyesféle viszony nem a számítógépek és okos eszközök világában jelent meg először, hiszen például a zenegépekhez, az , jukeboxokhoz? is létrejöhetett valamiféle kezdetleges alteritási viszony. Természetesen a leginkább kifejlett formában az IKT-k vagy az önműködő robotok esetében jelenik meg az alteritásviszony (Verbeek 2001, 131-132). Erdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy bizonyos multitunkcionális eszközök használat szerint eltérő viszonyok létesítését teszik lehetővé: ha termék megrendelését bonyolítjuk le a számítógép segítségével, akkor a massagi viszony lép elétérbe, ha first-person-shooterrel jatszunk, az embodiment, mig ha megtekintjük az idöjäräs-jelentest, a hermeneutikus viszony. Ihde szerint a megtestesülés és a hermeneutikai viszony közti spektrum bővíthető az alteritásviszonnyal, s így az egyik végpontot a megtestesülés, a másikat pedig a másság fogja alkotni, s a két végpont között a hermeneutikai viszony foglal helyet. Az így felfogott spektrum azonban némileg más szempont alapján épül fel, mint a korábbi: itt az áll az előtérben, hogy a technika mennyire közeli vagy távoli az ember számára. A megtestesülés esetében a technika szinte egybeesik az emberrel, szinte részévé válik, míg a másik szélső póluson, az alteritásén a technikai artefaktumok a cselekvő másikjaként vannak jelen. A kettő között a hermeneutikus viszonyban az eszközök csupán mediálnak, így nem önmaguk miatt fontosak, másvalamit reprezentálnak, de mégis figyelmet követelnek maguknak, mert a felhasználóknak olvasniuk kell őket (Verbeek 2001, 132). Hasonlóan az alteritásviszonyhoz, a háttérreláció esetében sem a világ technika általi közvetítése a lényeg. Sőt: az ilyen jellegű viszonyokban a technikai artefaktumok olyannyira a háttérbe lépnek, hogy csak minimális szerepet játszanak a tapasztalásban, észlelésben. Vagyis ekkor a technikát igénybe vevő személy nem tudatosan kapcsolódik a technikai eszközhöz vagy a technikán keresztül a világhoz. Ehelyett a technikák itt oly módon formálják a tapasztalatokat és a tapasztalat kontextusát, hogy az nehezen észrevehető. A technikai eszközök ugyan biztosítják azt a hátteret, amelyek előtt a cselekvők számára értelmes tapasztalatok válnak lehetségessé, ám ez a hatás csak ritkán tudatosul számukra. Ilyen viszonyra példa a termosztát vagy a hűtőgép, melyek szinte észrevétlenül végzik a munkájukat, mégis nagy hatással vannak az észleleteinkre (kellemes közérzet a megfelelő hőmérséklet miatt, illetve az a tudat, hogy a hús még néhány napig ehető a hűtés révén). Újabb példát jelenthetnek a közösségi média algoritmusai, melyek észrevétlenül (és a felhasználó számára átláthatatlanul) működnek, s így befolyásolják például azt, hogy a felhasználók milyen tartalmakkal találkoznak, és kikkel létesítenek interakciókat (lásd még a I 2.4. és a IV. 2.5. fejezete
