Page 29 [29]
II. A TECHNOLÓGIA FILOZÓFIAI ÉRTELMEZÉSEI : 27
kapcsolódnak a világhoz és általa tapasztalják meg a környezetüket, hanem 77a¬
gáboz a tecbnikáboz kapcsolódnak. Ebben az értelemben a technikai eszköz válik
kvázi a cselekvő másikjává. Ez a viszony akkor jöhet létre, ha az eszköznek van
némi önállósága, önmozgása, és ha lehetővé tesznek valamiféle interakciót.
Az ilyesféle viszony nem a számítógépek és okos eszközök világában jelent meg
először, hiszen például a zenegépekhez, az , jukeboxokhoz? is létrejöhetett vala¬
miféle kezdetleges alteritási viszony. Természetesen a leginkább kifejlett formá¬
ban az IKT-k vagy az önműködő robotok esetében jelenik meg az alteritásviszony
(Verbeek 2001, 131-132). Erdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy bizonyos mul¬
titunkcionális eszközök használat szerint eltérő viszonyok létesítését teszik lehe¬
tővé: ha termék megrendelését bonyolítjuk le a számítógép segítségével, akkor
a massagi viszony lép elétérbe, ha first-person-shooterrel jatszunk, az embodiment,
mig ha megtekintjük az idöjäräs-jelentest, a hermeneutikus viszony.
Ihde szerint a megtestesülés és a hermeneutikai viszony közti spektrum bő¬
víthető az alteritásviszonnyal, s így az egyik végpontot a megtestesülés, a másikat
pedig a másság fogja alkotni, s a két végpont között a hermeneutikai viszony fog¬
lal helyet. Az így felfogott spektrum azonban némileg más szempont alapján épül
fel, mint a korábbi: itt az áll az előtérben, hogy a technika mennyire közeli vagy
távoli az ember számára. A megtestesülés esetében a technika szinte egybeesik
az emberrel, szinte részévé válik, míg a másik szélső póluson, az alteritásén a tech¬
nikai artefaktumok a cselekvő másikjaként vannak jelen. A kettő között
a hermeneutikus viszonyban az eszközök csupán mediálnak, így nem önmaguk
miatt fontosak, másvalamit reprezentálnak, de mégis figyelmet követelnek ma¬
guknak, mert a felhasználóknak olvasniuk kell őket (Verbeek 2001, 132).
Hasonlóan az alteritásviszonyhoz, a háttérreláció esetében sem a világ tech¬
nika általi közvetítése a lényeg. Sőt: az ilyen jellegű viszonyokban a technikai
artefaktumok olyannyira a háttérbe lépnek, hogy csak minimális szerepet játsza¬
nak a tapasztalásban, észlelésben. Vagyis ekkor a technikát igénybe vevő személy
nem tudatosan kapcsolódik a technikai eszközhöz vagy a technikán keresztül
a világhoz. Ehelyett a technikák itt oly módon formálják a tapasztalatokat és
a tapasztalat kontextusát, hogy az nehezen észrevehető. A technikai eszközök
ugyan biztosítják azt a hátteret, amelyek előtt a cselekvők számára értelmes ta¬
pasztalatok válnak lehetségessé, ám ez a hatás csak ritkán tudatosul számukra.
Ilyen viszonyra példa a termosztát vagy a hűtőgép, melyek szinte észrevétlenül
végzik a munkájukat, mégis nagy hatással vannak az észleleteinkre (kellemes
közérzet a megfelelő hőmérséklet miatt, illetve az a tudat, hogy a hús még néhány
napig ehető a hűtés révén). Újabb példát jelenthetnek a közösségi média algorit¬
musai, melyek észrevétlenül (és a felhasználó számára átláthatatlanul) működnek,
s így befolyásolják például azt, hogy a felhasználók milyen tartalmakkal találkoz¬
nak, és kikkel létesítenek interakciókat (lásd még a I 2.4. és a IV. 2.5. fejezete¬