Seite 23 [23]
II. A TECHNOLÓGIA FILOZÓFIAI ÉRTELMEZÉSEI " 21
másokkal is értelemteli interakciót folytatunk. A futás például olyan tevékenység,
amely olyasfajta low-érzetet nyújt, amelynek során a sportoló az erőfeszítések — és
gyakran a fájdalom delíriuma — által képes megtapasztalni önmagát és határait,
a környezetét, sőt valamiféle transzcendenciát is (Tijmes 2001: 24).
A fokális dolgok és gyakorlatok előtérbe állítása (vagy legalább a fogyasztói
logikát tükröző cikkek és tevékenységek mellé helyezése) egyéni szinten megold¬
hatónak tűnik. Ez tükröződik a különféle , kézműves" praktikák és tevékenysé¬
gek előző évtizedben megfigyelhető reneszánszában, ugyanakkor a fokális logika
társadalmi, azaz a makroszinten történő előtérbe helyezése és a modern techno¬
lógiai rendszer megreformálása már komplexebb kérdés, melyre Borgmann-nak
sincsenek meggyőző receptjei. Helyesen látja, hogy az egyéni szinten történő
változások, melyek jellemzően vagy legalábbis sokszor a szabadidőre korlátozód¬
nak, nem tudják a technológiai konstelláció egészét átalakítani. Emiatt szerinte
szükség lenne a nyilvános szféra és a munka világa reformjára is. A szélesebb köz¬
véleményben olyan diskurzusoknak kell kialakulniuk Borgmann szerint, ame¬
lyek a technológia reformját célozzák meg és hajlandók elfogadtatni az emberek¬
kel ennek az esetleges gazdasági árát is. A gazdaság tekintetében pedig a nagy
nemzetközi korporációk helyett a kisebb léptékű vállalkozások előtérbe kerülé¬
sére lenne szükség, mert ezek nagyobb eséllyel tudnak elrugaszkodni az eszköz¬
paradigma logikájától ( Tijmes 2001, 25—26). Amennyire vonzóak lehetnek ezek
a kilátások, oly kevéssé tűnik valószínűnek, hogy meg fognak valósulni, hiszen
mind a gazdaságnak, mind a közéletnek saját logikája és tehetetlenségi nyomaté¬
ka van (ráadásul nem világos, hogy a kis vállalatok miért tudnák függetleníteni
magukat az eszközparadigma logikájától).
Borgmann egyik kései művében egy újabb, az online világ megértése szem¬
pontjából érdekes fogalmi megkülönböztetést vezet be. Az 1999-es Holding on
to Reality (Ragaszkodás a valósághoz) az információelmélet szempontjából ér¬
telmezi a technológiát, s benne a szerző az információk három fajtáját különíti
el egymástól. Az emberiség történelmében a természetes információk vannak
jelen a legrégebb óta. Ezek elsősorban az érzékszerveinkkel is felfogható infor¬
mációkat jelentik (például füst, felhők, sziklák), melyekhez viszonylag közvetlen
viszonyunk van. A kulturális információk ellenben már absztrakciók, jelekké
sűrített ismeretek (betűk, szövegek, vonalak, ábrák, zenei jelölések stb.). A kul¬
turális információk már gyengítik a közösségek orális tradícióját, de megítélésük
Borgmann-nál nem egyértelműen negatív, hiszen a kulturális jelek kódolása és
dekódolása (például az írás-olvasás) is lehetővé tesz fokális tevékenységeket.
A technológiai információ viszont immár függetlenítette magát a valóságtól,
illetve a valóság helyére egy virtuális valóságot helyezett. A technológiai infor¬
máció nem a valósággal kapcsolatos ismereteket, a rá vonatkozó cselekvési re¬
cepteket jelenti (mint a kulturális információ), hanem maga is valóságként lép