Seite 21 [21]
OCR
II. A TECHNOLÓGIA FILOZÓFIAI ÉRTELMEZÉSEI " 19 marad a jó élet megvalósításának konkrét módját tekintve, vagyis lehetővé tesz sok mindent, de az embereknek nem írja elő, hogy konkrétan miként hozzák létre a számukra értelmes életet. Borgmann szerint ugyanakkor a modern technológia mégsem sikeres ebben, mivel a jó életet lényegében a konzumerizmussal teszi egyenlővé, tehát azzal, hogy minél többet lehessen fogyasztani. Míg a technológia természetesen nem írja elő, hogy az egyes egyének mit fogyasszanak, tehát van választási szabadságuk, addig abban az alapvető értelemben alig van választási szabadságuk, hogy az uralkodó felfogás szerint a jó életet fogyasztási cikkeken keresztül lehet megvalósítani, vagyis akonzumerizmus logikája mindent áthat — olyannyira, hogy szinte lehetetlen más életformákat elképzelni ( Tijmes 2001, 18-19). Ez már abból a szempontból is problémás, mert az árucikkek, termékek és szolgáltatások fogyasztása a dolgokhoz csupán felszínes viszonyt alakít ki Borgmann szerint. Korántsem mondható azonban, hogy Borgmann mindenféle technológiának ilyen hatást tulajdonítana. A múltbéli technikai eszközöket érezhetően nosztalgikusan értelmezi. Modern és premodern technika kontrasztját jól érzékelteti a fűtés példája. A modern technika lehetővé teszi, hogy minden házba elérjen a gázfűtés, és hogy a hőmérsékletet a lakások vagy építmények minden helyiségében pontosan lehessen szabályozni a termosztáttal, méghozzá bármilyen időpontban, lényegében mindenféle erőfeszítés nélkül. A termék, amelyet az eszköz (a fűtésrendszer és az összes eleme) fogyasztásra kínál, a kellemes hőmérséklet és a tehermentesítés. A fogyasztónak ehhez nem szükséges tudnia, hogy miként működik a fűtésrendszer, hiszen ő csak élvezni kívánja a jótéteményeit az egyszerűbb és kellemesebb élet érdekében — a gépezet a háttérbe szorul. Ezzel szemben a modernitás előtti időkben a fűtés korántsem volt ilyen egyszerű. Egyrészt a modern fűtési rendszerek előtt nem volt biztosított annak lehetősége, hogy az épületek minden részén azonos hőmérséklet uralkodjon, sőt nem is fűtötték minden helyiséget. A hő létrehozása másrészt olyan feladat volt, amely a család minden tagjának kijelölt sajátos feladatokat (az apa feladata volt a fa vagy egyéb tüzelőanyag beszerzése, az anyáé a meggyújtott tűz folyamatos táplálása, míg a gyerekeké, hogy mindig kéznél legyen a tüzelőanyag). A hő termelése tehát mindenkinek bizonyos kötelezettségek ellátásával, bizonyos szerepek betöltésével járt együtt (Tijmes 2001, 15-16; Borgmann 1984, 41). Ez természetesen egyrészt fáradalmakkal járt, ugyanakkor Borgmann értelmezése szerint előnyei is voltak. A premodern fűtés interakciók sokaságát hozta létre maga körül, mely interakciók értelmesek voltak a benne részt vevő szereplők számára. Emellett az anyagokkal és szerszámokkal való foglalatoskodás ezen anyagok és szerszámok tulajdonságainak mélyebb megismerését is lehetővé tette. Borgmann szerint a premodern technológiák lehetővé tették a dolgokkal való elmélyült, testi-érzékies foglalatoskodäst (engagement), aminek révén a valóság új és új rétegei tudtak
