Page 19 [19]
II. A TECHNOLÓGIA FILOZÓFIAI ÉRTELMEZÉSEI " 17
Érdekes módon Heidegger nem ellenez mindenféle technológiát és technikát,
kritikai megjegyzései a modern technológiai összefüggésrendszerre vonatkoznak.
Ahogyan arra Verbeek (2001, 125) felhívta a figyelmet, Heidegger a Lét és időben
inkább pozitív előjellel ír néhány nem a modernitáshoz kötődő, hanem azt meg¬
előző technikai eszközről (szerszámról). A szerszámoknak szerinte nincs önálló
létük, mindig csupán valamely kontextusban kapnak értelmet. Például a kalapács
kalapácsolásra van, leginkább akkor van jelen számunkra, amikor ezt a tevékeny¬
séget űzzük a segítségével. Vagyis a kalapács , kalapácssága" a gyakorlati haszná¬
latban tárul fel számunkra, nem pedig elméleti reflexió révén. Használatuk során
a szerszámok , visszavonulnak" a figyelem hátterébe, mivel nem velük foglalko¬
zunk, hanem a velük végzett munkára figyelünk (így például a kalapácsolás ak¬
tusára és az általa az anyagi világra gyakorolt hatásokra). A szerszámok maguk
csak akkor kerülnek a figyelem középpontjába, ha valami probléma merül fel
(például leesik a kalapács feje). A szerszámok mint technikai eszközök tehát va¬
lamely átfogó kontextus egésze alapján nyerik el az értelmüket, vagyis mindig
az adja a lényegüket, hogy mit lehet csinálni velük, és amikor használjuk őket,
feltárul számunkra a lényegük, ugyanakkor észlelésünk hátterébe vonulnak, nem
az észlelésünk tárgyai, hanem eszközei (a kalapáccsal érzékeljük az anyag kemény¬
ségét) (Verbeek 2001, 125). Heidegger e gondolatai még azokat is megihlette,
akik egyébként kritikusak voltak a modernitással kapcsolatos általános diagnó¬
zisával kapcsolatban (például Don Ihde, /I. 3. fejezet). Heidegger ezek mellett
az autentikus élet számára is kínál szempontokat, amelyek az [7 2. fejezetben
fognak az előtérbe kerülni.
2. Albert Borgmann és a technicizált jelen
Az 1937-es születésű, német származású, ám az USA-ban letelepedett Albert
Borgmann épít a heideggeri technikaértelmezésre és kordiagnózisra, ami miatt
hasonlóan kritikus a modern technikával kapcsolatban. Borgmann-nál ugyan¬
akkor erőteljesebben érezni a kiútkeresés és a , terápiás" lehetőségek felmuta¬
tásának igényét, mint Heideggernél, akinek borúlátását jól jelzi a kései inter¬
jújának megfogalmazása, mely szerint , már csak egy isten menthet meg
bennünket?" (Heidegger 1993). Borgmann főműve a Technology and the
Character of Contemporary Life [ Technológia és a jelenkor karaktere] című
könyv (Borgmann 1984), melynek fogalmiságára és elgondolásaira a későbbi
műveiben is vissza-visszatér.
Borgmann diagnózisa röviden úgy foglalható össze, hogy a modern politikai
rendszerrel szorosan összefonódó technológia révén a fogyasztói élmény kerül