Seite 18 [18]
OCR
16+ Az ELETVILAG MEDIATIZALODASA vabbgondolé Heidegger szerint a vilag és a dolgok azáltal nyerik el értelmüket, hogy valamilyen viszony fűződik hozzájuk, hogy valamilyen értelmezési vagy gyakorlati kontextusban jelennek meg. A német gondolkodó e viszonyokat a Lét és idő című művében a lét (Sein) fogalmának előtérbe helyezésével vélte megragadhatónak. Minden létező (seiend), legyen szó élő vagy élettelen testekről, egy átfogó, mindenütt jelenlévő értelmi horizont, a lét háttere előtt, ahhoz viszonyítva nyer értelmet. A létnek Heidegger alapján van történetisége, tehát minden korszakban más- és másképp épült fel az emberek világhoz való viszonya. Az egyes dolgok, a létezők értelme mindig a lét e történetileg változó háttere előtt tárult fel az emberek számára (Verbeek 2001, 121). A technológiát a heideggeri keretben az alapján lehet megérteni, hogy a világ milyen feltárását teszi lehetővé, hogy általa milyen módon mutatkozik mega világ és annak dolgai. A technológia Heidegger (1994) Kérdés a technika nyomán című írása alapján nem azonos a technikai eszközök összességével, hanem átfogó öszszefüggésrendszerről van szó, mely nagy hatással van arra, hogy miként tudunk hozzáférni a világhoz. A modern technológia megkülönböztető jegye, mely elkülöníti a modernitás előtti technológiáktól, hogy lényege az uralom és az ellenőrzés. A modern technológia (és a technikai eszközök) célja, hogy a világunkat egyre jobban ellenőrizhessük, uralhassuk. Ez Heidegger szemében rendkívül problematikus, mivel a világ a technológiai szemszög által a manipulálható létezők tárházára redukálódik. Minden létező csak abból a szempontból érdekes a technológia szemüvegén keresztül, hogy miképpen manipulálhatók, mi tehető meg velük, hogyan lehetséges uralni vagy elérni általuk valamit, milyen hasznot hozhatnak. Ez a sokféle vonatkozással rendelkező létezők redukcionista szemlélete. A modernitásra jellemző technológiai világfeltárás alapján Heidegger szerint elveszik a transzcendencia mozzanata, ugyanis a tényszerűen létezőn túl nem jelenik meg az emberek számára semmi: csak a manipulálható létezőkkel találkoznak, az alapjukat képező létet nem képesek megtapasztalni (Verbeek 2001, 122). A modern technológia és az általa létrehozott világviszony így elveszi a lét megtapasztalásának lehetőségét. Heidegger átfogó technikafilozófiai kordiagnózisa nagy hatást gyakorolt a 20. század filozófusaira, sokan elfogadták ezt a látleletet, ugyanakkor többen bírálták. Az egyik legalapvetőbb kritika szerint Heidegger túlzottan monolit egységként kezeli a technológiát, ugyanis azt feltételezi, hogy minden modern technikai eszközt ugyanaz a logika mozgatja: a világ ellenőrzésének, uralásának a szándéka. Kétségkívül kézenfekvő értelmezés a heideggeri, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy mindenféle modern technika mögött valóban a világ uralásának motívuma húzódik meg, így az infokommunikäciés technikäk és társadalmi hatásuk értelmezésére ezen elmélet csak részben tűnik alkalmasnak.
