Page 15 [15]
OCR
I. BEVEZETÉS " 13 Az 1990-es évek második fele összességében az internet kommercializálódásaként írható le, vagyis egyre több, a termékeiket és szolgáltatásaikat pénzért kínáló vállalat jelent meg a világhálón. Ez akommercializálódás ugyanakkor még nem szorította teljesen háttérbe a személyes tartalmak internetét. 1998-ban indult a Google, amely fejlett keresési algoritmusa révén fokozatosan kiszorította az addig piacvezető AltaVistát. 2000-ben jelent meg a Napster, és vele együtt a peer-to-peer megosztási technológia, amely néhány éven belül az illegális letöltések felfutását okozta és nem kis mértékű pánikot generált a szórakoztatóipar képviselői körében. A blogok műfaja hozzávetőlegesen 2003 után vált népszerűvé. Mivel az internet vonzó terep volt a vállalkozások és befektetők számára, sokan úgy vélték, hogy itt van az az aranybánya, amellyel könnyen lehet gyorsan meggazdagodni. A felfűtött befektetői várakozások szükségszerűen azt okozták, hogy jó néhány internetes céget túlértékelték a tőzsdén. A , dotkomlufi" felfúvódásának kezdete 1999-re tehető, míg kipukkadására 2000—-2001-ben került sor. A lufikipukkadásának következtében internetes cégek tucatjai vesztették ela tőkekapitalizációjuk tetemes hányadát. Jellemző példa, hogy a Gadzoox nevű, hálózati tárolással foglalkozó cég részvényeinek értéke megháromszorozódott a cég tőzsdei kereskedésének első napján, és ennek eredményeként 1,97 milliárd dolláros tőkekapitalizációt ért el, de négy évvel később, a válság után csupán 5,3 millió dollárért cserélt gazdát a cég. Összességében a dotkomlufi kipukkadása azt eredményezte, hogy azok az internetes cégek maradtak életben, amelyek ténylegesen életképesek voltak. A kétezres évek közepétől jelent mega közösségi média. A Facebook 2004-ben vált a felhasználók számára elérhetővé, a YouTube 2005-ben indult (akkor még a Google-től független cégként), a Twitter pedig 2006-ban (a magyar WiW, kesöbb iWiW pedig 2002-ben indult). A fejlemények hatására az internet ma olyan infrastruktúra, amelyet nagy korporációk uralnak. A mindennapi emberek mindennapi tartalmai nem, vagy csak a különböző platformok algoritmusai által megformálva tudnak megjelenni. E tendencia ellenhatásaként jött létre a 2010-es évek közepén a blockchain technológia, melynek célja a decentralizált internet megteremtése volna. Bár több területen értek el sikereket, részsikereket (például a kriptovaluták terén), a blockchainen alapuló web 3.0 nem tudta eddig alapvetően megváltoztatni az internetet. Összességében, a mai internet jelentőségét jól illusztrálja, hogy a Föld lakosságának több mint a fele rendelkezik internetcsatlakozással, ami megkerülhetetlenné teszi a társadalmi világ szempontjából. Az internet fejlesztésének és történetének egyik legfontosabb tanulsága, hogy mind a költségvetési szektorra (az állami vagy legalább részben állami finanszírozásra), mind a tudományos világra, mind a piacra szükség volt a mai globális
