Page 15 [15]
I. BEVEZETÉS " 13
Az 1990-es évek második fele összességében az internet kommercia¬
lizálódásaként írható le, vagyis egyre több, a termékeiket és szolgáltatásaikat
pénzért kínáló vállalat jelent meg a világhálón. Ez akommercializálódás ugyan¬
akkor még nem szorította teljesen háttérbe a személyes tartalmak internetét.
1998-ban indult a Google, amely fejlett keresési algoritmusa révén fokozatosan
kiszorította az addig piacvezető AltaVistát. 2000-ben jelent meg a Napster, és
vele együtt a peer-to-peer megosztási technológia, amely néhány éven belül az il¬
legális letöltések felfutását okozta és nem kis mértékű pánikot generált a szóra¬
koztatóipar képviselői körében. A blogok műfaja hozzávetőlegesen 2003 után vált
népszerűvé. Mivel az internet vonzó terep volt a vállalkozások és befektetők szá¬
mára, sokan úgy vélték, hogy itt van az az aranybánya, amellyel könnyen lehet
gyorsan meggazdagodni. A felfűtött befektetői várakozások szükségszerűen azt
okozták, hogy jó néhány internetes céget túlértékelték a tőzsdén. A , dotkomlufi"
felfúvódásának kezdete 1999-re tehető, míg kipukkadására 2000—-2001-ben ke¬
rült sor. A lufikipukkadásának következtében internetes cégek tucatjai vesztették
ela tőkekapitalizációjuk tetemes hányadát. Jellemző példa, hogy a Gadzoox nevű,
hálózati tárolással foglalkozó cég részvényeinek értéke megháromszorozódott
a cég tőzsdei kereskedésének első napján, és ennek eredményeként 1,97 milliárd
dolláros tőkekapitalizációt ért el, de négy évvel később, a válság után csupán 5,3
millió dollárért cserélt gazdát a cég. Összességében a dotkomlufi kipukkadása azt
eredményezte, hogy azok az internetes cégek maradtak életben, amelyek tényle¬
gesen életképesek voltak.
A kétezres évek közepétől jelent mega közösségi média. A Facebook 2004-ben
vált a felhasználók számára elérhetővé, a YouTube 2005-ben indult (akkor még
a Google-től független cégként), a Twitter pedig 2006-ban (a magyar WiW, ke¬
söbb iWiW pedig 2002-ben indult).
A fejlemények hatására az internet ma olyan infrastruktúra, amelyet nagy
korporációk uralnak. A mindennapi emberek mindennapi tartalmai nem, vagy
csak a különböző platformok algoritmusai által megformálva tudnak megjelen¬
ni. E tendencia ellenhatásaként jött létre a 2010-es évek közepén a blockchain
technológia, melynek célja a decentralizált internet megteremtése volna. Bár több
területen értek el sikereket, részsikereket (például a kriptovaluták terén),
a blockchainen alapuló web 3.0 nem tudta eddig alapvetően megváltoztatni az in¬
ternetet. Összességében, a mai internet jelentőségét jól illusztrálja, hogy a Föld
lakosságának több mint a fele rendelkezik internetcsatlakozással, ami megkerül¬
hetetlenné teszi a társadalmi világ szempontjából.
Az internet fejlesztésének és történetének egyik legfontosabb tanulsága, hogy
mind a költségvetési szektorra (az állami vagy legalább részben állami finanszí¬
rozásra), mind a tudományos világra, mind a piacra szükség volt a mai globális