Page 12 [12]
OCR
10 + Az ELETVILAG MEDIATIZALODASA területekre fókuszál esettanulmany-szertien. A fejezet három téma köré csoportosítja az elemzést: hogy miként tapasztalják meg az online terekben a jelenlét érzését a cselekvők (például videótelefonálás vagy az online gaming során), hogy miként alkalmazhaté a benyomaskezelés Erving Goftman-féle elmélete az online világra (például a közösségi média kapcsán), és hogy milyen módon alakítja át a mediatizáció az olyan tevékenységeket is, amelyek logikájuk szerint első pillantásra nem tűntek mediatizálhatónak (sporttevékenységek, útkeresés és navigálás). A zárófejezet az összegzésen túl azt a kérdést is körbe kívánja járni, hogy vajon milyen mértékben lehetséges értelmes, , autentikus? élet az internet által átszőtt világban, vagy másfelől, milyen tekintetben bizonyul a mindennapi élet mediatizálódása akadálynak e szempontból. Ennek érdekében az értelmes élet szociológiai és filozófiai elgondolásaira szükséges reflektálni. A tárgyalás megkezdése előtt szükséges jelen írás korlátairól szót ejteni. A könyv elsősorban cselekvőközpontú kíván lenni, ami azt is jelenti, hogy az ettől eltérő nézőpontok némileg a háttérbe fognak szorulni. Emellett az esettanulmány-szerű elemzés számára kiválasztott témák köre minden bizonnyal bővíthető volna — mindazonáltal úgy vélem, hogy a tárgyalt területek jelentős mértékben lefedik a cselekvők mediatizációval kapcsolatos mindennapi tapasztalatait. 10vábbá az írás nem törekszik a filozófiai elméletek filológiai pontosságú rekonstrukciójára, mivel ez további írások tárgya lehetne; e helyütt csak agondolatmenet szempontjából lényeges vonatkozásokra fogok koncentrálni, és ennek során gyakran támaszkodom szekunder forrásokra. 1. Az internet vázlatos története Az online világ társadalmi hatásának felgöngyölítése előtt hasznos röviden szemügyre venni azt, hogy miképp jött létre az a hatalmas infrastruktúra, az internet, amely oly jelentős mértékben átformálta a 20. század végi, 21. század eleji társadalmakat. Az internetet legegyszerűbben az egymással hálózati kapcsolatban álló számítógépek és egyéb kapcsolódóképes eszközök alkotta globális hálózatként érdemes felfognunk, melynek egyes elemei között lehetséges az adatok és információk átvitele. Az internet történetét szemlélve feltűnik, hogy a kialakulásához szükséges innovációk és fejlemények korántsem , spontán" tudományos tevékenységek, hanem célzott és katonai-geopolitikai logikához illeszkedő fejlesztések eredményeként jöttek létre, míg az internet mindennapi és kommerciális felhasználása csupán későbbi fejlemény. E szempontból a huszadik század második felének hidegháborús légköre volt döntő jelentőségű. Azinternet történetével összefüggésben a 2000-es évek közepéig jó áttekintést nyújt Meixner Zoltán (2004) cikke, melyre az alábbiakban támaszkodom. El
