Oldal 12 [12]
10 + Az ELETVILAG MEDIATIZALODASA
területekre fókuszál esettanulmany-szertien. A fejezet három téma köré csopor¬
tosítja az elemzést: hogy miként tapasztalják meg az online terekben a jelenlét
érzését a cselekvők (például videótelefonálás vagy az online gaming során), hogy
miként alkalmazhaté a benyomaskezelés Erving Goftman-féle elmélete az online
világra (például a közösségi média kapcsán), és hogy milyen módon alakítja át
a mediatizáció az olyan tevékenységeket is, amelyek logikájuk szerint első pillan¬
tásra nem tűntek mediatizálhatónak (sporttevékenységek, útkeresés és navigálás).
A zárófejezet az összegzésen túl azt a kérdést is körbe kívánja járni, hogy vajon
milyen mértékben lehetséges értelmes, , autentikus? élet az internet által átszőtt
világban, vagy másfelől, milyen tekintetben bizonyul a mindennapi élet
mediatizálódása akadálynak e szempontból. Ennek érdekében az értelmes élet
szociológiai és filozófiai elgondolásaira szükséges reflektálni.
A tárgyalás megkezdése előtt szükséges jelen írás korlátairól szót ejteni.
A könyv elsősorban cselekvőközpontú kíván lenni, ami azt is jelenti, hogy az ettől
eltérő nézőpontok némileg a háttérbe fognak szorulni. Emellett az esettanul¬
mány-szerű elemzés számára kiválasztott témák köre minden bizonnyal bővíthe¬
tő volna — mindazonáltal úgy vélem, hogy a tárgyalt területek jelentős mértékben
lefedik a cselekvők mediatizációval kapcsolatos mindennapi tapasztalatait. 10¬
vábbá az írás nem törekszik a filozófiai elméletek filológiai pontosságú rekonst¬
rukciójára, mivel ez további írások tárgya lehetne; e helyütt csak agondolatmenet
szempontjából lényeges vonatkozásokra fogok koncentrálni, és ennek során gyak¬
ran támaszkodom szekunder forrásokra.
1. Az internet vázlatos története
Az online világ társadalmi hatásának felgöngyölítése előtt hasznos röviden szem¬
ügyre venni azt, hogy miképp jött létre az a hatalmas infrastruktúra, az internet,
amely oly jelentős mértékben átformálta a 20. század végi, 21. század eleji társa¬
dalmakat. Az internetet legegyszerűbben az egymással hálózati kapcsolatban álló
számítógépek és egyéb kapcsolódóképes eszközök alkotta globális hálózatként
érdemes felfognunk, melynek egyes elemei között lehetséges az adatok és infor¬
mációk átvitele. Az internet történetét szemlélve feltűnik, hogy a kialakulásához
szükséges innovációk és fejlemények korántsem , spontán" tudományos tevékeny¬
ségek, hanem célzott és katonai-geopolitikai logikához illeszkedő fejlesztések
eredményeként jöttek létre, míg az internet mindennapi és kommerciális felhasz¬
nálása csupán későbbi fejlemény. E szempontból a huszadik század második fe¬
lének hidegháborús légköre volt döntő jelentőségű.
Azinternet történetével összefüggésben a 2000-es évek közepéig jó áttekintést
nyújt Meixner Zoltán (2004) cikke, melyre az alábbiakban támaszkodom. El¬