Seite 11 [11]
OCR
I. BEVEZETÉS + 9 juttatnak el a címzettekhez valamely semleges médium segítségével, ugyanis az üzenet tartalmát, az értelmezését és a kibontakozó interakciós mintázatokat is befolyásolja a közvetítő közeg. Másféle interakciós stílus alakul ki, másféle üzenetek fogalmazódnak meg a szóbeli kommunikáció, a levelezés vagy például a chatelés során. A technikailag közvetített kommunikációk tehát olyan jelentőséggel rendelkeznek, amit a szociológiának tekintetbe kell vennie a társadalmi világ vizsgálata során. Annak fényében ugyanakkor, hogy már a szociológia alapításakor is jelentős volt a társadalmi élet mediatizáltsága, és mivel a szociológia klasszikus elméletalkotói eltekintettek ennek értelmezésétől, e vakfoltot a szociológiai tradíció eredő hiányosságaként kell értelmezni. Az alábbiak kötet e hiátus enyhítésére tesz kísérletet az újabb szakirodalmak alapján, aminek célja, hogy a szociológiát olyan fogalmi eszköztárral és szemlélettel lehessen felvértezni, amely megfelel a jelenkor követelményeinek. Az online szféra társadalomtudományos vizsgálatának sokféle fókusza lehet: állhat a középpontban az internet politikai gazdaságtana (Fuchs 2010), az internet és a politikai cselekvések összefüggése (Murthy 2012), az adatokon keresztüli megfigyelés (Degli-Esposti 2014), a szexuális kizsákmányolás (Barna és Katona 2020) és még sok minden más. A hazai társadalomtudományok körében is születtek fontos művek, amelyek az új mediális környezetet átfogóan vagy valamely sajátos téma kapcsán vizsgálták (Dessewffy 2019; Guld 2022; 2021; Glózer 2022; Szijártó 2022). Az alábbiakban leginkább a cselekvőközpontú — fenomenológiai és interakcionista — nézőpontok fognak az előtérben állni, amelyek a cselekvők értelemtulajdonításaira, tapasztalataira és az online világ jellegzetes interakciós mintázataira összpontosítanak. E sajátos fókusszal kíván a jelen írás hozzájárulni a digitális világ kortárs értelmezéseihez. A vázolt program kibontása érdekében a következő lépésekre van szükség. A bevezetésben röviden kitérek az internet történetére, mely a jelenbeli mediatizációs folyamatok történelmi kontextusát képezi. A második fejezet a technika átfogó filozófiai elméleteivel (Heidegger, Borgmann, Ihde) foglalkozik és azzal, hogy ezek mennyiben adhatnak szempontokat az online társadalmi jelenségek értelmezéséhez és értékeléséhez. A harmadik fejezet az életvilág mediatizálódásának fogalmát és elméletét bontja ki legfőképp Nick Couldry és Andreas Hepp munkája nyomán. Ennek során különösen hangsúlyos lesz az a kérdés, hogy az életvilág milyen tekintetben alakította át az életvilág szerkezetét a különböző életvilágbeli dimenziók (idő, tér, társas jelleg) tekintetében. A cselekvőre összpontosító nézőpont nem zárja ki a technikai infrastruktúrák elemzését, hiszen azok formáló hatással vannak a cselekvők nézőpontjára, értelmezéseire és interakcióira, így az életvilág átalakulásának elemzése során ki kell térni például az adatok és algoritmusok társadalomszervező erejére is. A negyedik fejezetben az online világ különböző szegmensei állnak a középpontban, s a fejezet e rész
