Page 9 [9]
OCR
I. Bevezetés A mindennapi életünkre egyre nagyobb hatással vannak a különböző online terek, egyre inkább körbevesznek minket a különféle infokommunikációs technolôgiäk (IKT-k): telefonnal, SMS-sel, chaten keresztül, e-maillel tartjuk a kapcsolatot másokkal, fotózunk, adatokat és dokumentumokat tárolunk, használjuk a közösségi médiát, a műholdas navigációs szoftvereket, médiatartalmakat fogyasztunk, pénzügyeket intézünk online és különféle plattormokat használunk munka céljából. A nem kimerítő lista alapján látszik, hogy az élet egyre több területe kapcsán válik fontossá a jelenlét az online szférában. Az alábbi kötet azt kívánja körüljárni, hogy miként alakította át a mindennapi életet a médiával való atitatödäsa, mediatizälödäsa. A szociolögia mint tärsadalomtudomäny szamära ez megkerülhetetlen téma már csak a számok okán is: globális szinten több mint 4,5 milliárd ember használja aktívan az internetet, azaz hozzávetőlegesen 5996-os világszinten az internet penetrációja. Ezek a számok még magasabbak a , Globális Észak" országaiban, ahol a felnőtt lakosság túlnyomó része használja az internetet. E jelzőszámok már önmagukban is felhívják a figyelmet arra, hogy a mindennapi élet mélyreható átalakulásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben, s hogy a szociológiának értelmeznie kell ezt a transzformációt. A szociológia számára a társadalmi jelenségek sokáig viszonylag problémamentesnek bizonyultak abban az értelemben, hogy úgy a társadalmi élet teoretikusai vélték, a társadalmi rend spontán módon, emberi cselekvések és genuin társadalmi tényezők hatására jön létre. E szemléletet példázza a szociológia két klasszikusának, Webernek és Durkheimnek a gondolatai. Max Weber számára a társadalom , atomja", mely alapján a komplexebb társadalmi jelenségek és folyamatok felépülnek, illetve végbemennek, a társadalmi cselekvés volt, mely szerinte olyan értelemteli viselkedés, amely szándékai szerint mások cselekvésére irányul vagy hozzájuk igazodik. A szociológia pedig a társadalmi cselekvések értelmező megértésére és oksági összefüggéseinek vizsgálatára törekszik (Weber 1987, 37-38), minthogy a társadalmi cselekvések alapján épül fel a társadalmi világ. Weberrel szemben (a korai) Durkheim számára a társadalmi egész szintje jelentette a szociológia kiindulópontját, sokat idézett gondolata szerint a szociológia az a tudomány, amely a társadalmi tényeket hivatott vizsgálni. Szerinte e tények olyan, az össztársadalmi szinten jelentkező cselekvésmódok, gondolkodásformák, érzelmek, ame
