Page 9 [9]
I. Bevezetés
A mindennapi életünkre egyre nagyobb hatással vannak a különböző online
terek, egyre inkább körbevesznek minket a különféle infokommunikációs tech¬
nolôgiäk (IKT-k): telefonnal, SMS-sel, chaten keresztül, e-maillel tartjuk a kap¬
csolatot másokkal, fotózunk, adatokat és dokumentumokat tárolunk, használjuk
a közösségi médiát, a műholdas navigációs szoftvereket, médiatartalmakat fo¬
gyasztunk, pénzügyeket intézünk online és különféle plattormokat használunk
munka céljából. A nem kimerítő lista alapján látszik, hogy az élet egyre több te¬
rülete kapcsán válik fontossá a jelenlét az online szférában. Az alábbi kötet azt
kívánja körüljárni, hogy miként alakította át a mindennapi életet a médiával való
atitatödäsa, mediatizälödäsa. A szociolögia mint tärsadalomtudomäny szamära
ez megkerülhetetlen téma már csak a számok okán is: globális szinten több mint
4,5 milliárd ember használja aktívan az internetet, azaz hozzávetőlegesen 5996-os
világszinten az internet penetrációja. Ezek a számok még magasabbak a , Globá¬
lis Észak" országaiban, ahol a felnőtt lakosság túlnyomó része használja az inter¬
netet. E jelzőszámok már önmagukban is felhívják a figyelmet arra, hogy a min¬
dennapi élet mélyreható átalakulásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben,
s hogy a szociológiának értelmeznie kell ezt a transzformációt.
A szociológia számára a társadalmi jelenségek sokáig viszonylag problémamen¬
tesnek bizonyultak abban az értelemben, hogy úgy a társadalmi élet teoretikusai
vélték, a társadalmi rend spontán módon, emberi cselekvések és genuin társadalmi
tényezők hatására jön létre. E szemléletet példázza a szociológia két klasszikusá¬
nak, Webernek és Durkheimnek a gondolatai. Max Weber számára a társadalom
, atomja", mely alapján a komplexebb társadalmi jelenségek és folyamatok felépül¬
nek, illetve végbemennek, a társadalmi cselekvés volt, mely szerinte olyan
értelemteli viselkedés, amely szándékai szerint mások cselekvésére irányul vagy
hozzájuk igazodik. A szociológia pedig a társadalmi cselekvések értelmező meg¬
értésére és oksági összefüggéseinek vizsgálatára törekszik (Weber 1987, 37-38),
minthogy a társadalmi cselekvések alapján épül fel a társadalmi világ. Weberrel
szemben (a korai) Durkheim számára a társadalmi egész szintje jelentette a szocio¬
lógia kiindulópontját, sokat idézett gondolata szerint a szociológia az a tudomány,
amely a társadalmi tényeket hivatott vizsgálni. Szerinte e tények olyan, az össztár¬
sadalmi szinten jelentkező cselekvésmódok, gondolkodásformák, érzelmek, ame¬