Oldal 243 [243]
A MAVALLKA adatbázis 2015 és 2023 között 241
A kutatásban résztvevő 18 ország! vonatkozásában kijelenthető, hogy átlagosan
az emberek 8690-a vallja magát hívőnek. A spektrum egyik felén Grúzia (9992),
Örményország (952), Moldova (95%), Romania (95%) és Bosznia (94%) talalha¬
tó. Ezzel szemben Észtország és Csehország a spektrum másik végére esik. Az
eszteknek 44%-a, a cseheknek pedig 29%-a mondja, hogy hisz Istenben, ezzel
szemben a ‚nones” kategöriäja Esztorszägban 45%, Csehorszägban pedig 72%.
Magyarorszägon 26% „teljesen biztos”, 26% „meglehetösen biztos”, 7% „nem
tül biztos/egyältalän nem biztos”, 30% pedig egyältalän nem hisz Istenben.
Összesen tehát a magyarok 599-a hisz valamilyen szinten, míg 302 egyáltalán
nem hisz Istenben a felmérés alapján. A két legelterjedtebb vallás az ortodox
kereszténység (a régióban élők 579-a) és a római katolicizmus (182) a régióban.
Ezt követi a „nones” kategöriäja 14%-kal (Pew Research Center 2017).
Kifejezetten Magyarországra fókuszálva a korábbi népszámlálási adatok is
pluralizmusról árulkodnak. A legfrissebb, 2022-es népszámlálás adatai nyomán
elmondható, hogy a lekérdezés összesen 21 konkrét közösségről szolgáltat
adatot a vallási hovatartozásra vonatkozóan, azonban az adatok közül messze
kiugró azok száma, akik nem kívántak válaszolni a vallási hovatartozást felmérő
kérdésre. Ezt követi a római katolikusok és végül a vallási közösséghez, feleke¬
zethez nem tartozók száma. A nem válaszolók kategóriájának ilyen kiemelkedő
számú csoportja számos kérdést vet fel a lekérdezéssel és a csoport vallási
hovatartozásával kapcsolatban egyaránt. Emellett a népszámlálás kérdéseire
vonatkozóan jól látható az is, hogy elsődlegesen a nagyobb, főként keresztény
kapcsolódású vallási közösségeket méri. Mindösszesen 5 olyan kategória van,
ami eltérő nézetű, többnyire nagyobb vallási felekezetre vonatkozik: az izraelita,
az iszlám, a buddhizmus, a hinduizmus, illetve a , felsoroltak közé nem tartozó".
A kortárs vallásossági trendekre vonatkozó adatokból egyértelműen látszik
az intézményi vallásosság irányából történő eltolódás a sokszínű , nones" ka¬
tegóriája és/vagy az alternatív vallásosság felé az európai és amerikai térséget
illetően. A hazai népszámlálási adatoknál azonban látható, hogy az intézményi
alapú önbesorolás az elsődleges lekérdezési kategória - és ezen belül is hangsú¬
lyos az eltolódás a keresztény csoportok tételes lekérdezése felé. Mindez azért
jelentős a MAVALLKA szempontjából, mert rámutat az általunk kialakított
adatbázis egyik legfontosabb előnyére: objektív adatokból kiindulva igyekszik
pontosabb, átfogóbb és árnyaltabb képet láttatni Magyarország vallási helyzeté¬
ről és közösségeiről. Habár a közösségekhez tartozó létszámadatokat még nem
tartalmazza az adatbázis, azonban az intézményi adatok alapján már önmagában
is jól szemlélteti, hogy mennyivel színesebb és összetettebb az ország vallási tér¬
1 Örményország, Fehéroroszország, Bosznia, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtor¬
szág, Grúzia, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Moldova, Lengyelország,
Románia, Oroszország, Szerbia, Ukrajna.