Seite 242 [242]
240 Barcsa Krisztina - Fülôp Tiffany
A MAVALLKA KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI
A KORTÁRS VALLÁSOSSÁG TRENDJEIHEZ
Áttekintve röviden, a teljesség igénye nélkül néhány jelentősebb, a kortárs
vallásosságra és vallásgyakorlásra vonatkozó adatot az válik láthatóvá, hogy
igen komplex trendekről és állapotokról kell beszélni Amerika és Európa vonat¬
kozásában egyaránt. Amerikai viszonylatban általánosságban az mondható el
a Pew Research Center (2015; Lipka - Gecewicz 2017; Smith, 2021) és a Gallup
(Newport 2017; Brenan, 2018; 2019; Jones 2022) felmérései nyomän, hogy ha¬
bár még mindig erős a vallási jelenlét ebben a régióban, azonban a vallásosság
hagyományos formái csökkenő tendenciát mutatnak. Ezzel szemben az úgyne¬
vezett ,nones" kategóriája, amely magában foglalja az ateista, az agnosztikus
és amaga módján vallásos embereketis, erősödő tendenciát mutat. Ugyancsak
erősödés látszik a magukat spirituálisnak, de nem vallásosnak valló emberek
számábanis. Európai viszonylatban is hasonló állításokat lehet tenni: a legin¬
kább jellemző trend a kontinensen a hagyományos vallásosság csökkenését és
az individualista vallásosság (amelyet kutatástól és munkadefinícióktól függően
azonosíthatunk a spiritualitással is) megerősödését mutatja (Pew Research
Center 2018). Azonban Detlef Pollack nyomán hangsúlyozni kell, hogy nem
mutat fordítottan arányos korrelációt a két csoport, tehát a növekedés ellenére
az egyházon kívüli, alternatív vallásosság formái nem képesek kompenzálni a
hagyományos vallásosság formáinak veszteségeit (Pollack 2008).
A közép-kelet-európai régió országainak történelmében megkerülhetet¬
len, sajátos elem a szocialista szövetségi rendszer időszaka, majd azt követő
felbomlása. Ennek hatásai tetten érhetőek mind a társadalom, mind a val¬
lásosság dimenzióinak vonatkozásában, ugyanis a szocialista korszakban
jellemző elnyomás, majd a rendszer felbomlása utáni korlátlan - és addig nem
megszokott - szabadság a vallási élet és az egyházak sajátos újjáéledését hozta
magával (Máté-Tóth 2014). Magyarország vonatkozásában például az 1960-as
években Nyugat-Európában és az angolszász világban meginduló úgynevezett
spirituális forradalom csak kb. 30 év késéssel kezdhetett el kibontakozni,
amelynek köszönhetően az olyan jelenségekkel, mint a vallási pluralizmus
növekedése, a kiscsoportos szerveződések, a fundamentalizmus, az intézményi
krízis, a privát vallásosság vagy a politikai vallás az átmenetiséget mellőzve
találkozott a magyar társadalom (Heidl - Szilárdi 2022). A közep-kelet-euröpai
régió vonatkozásában szintén a Pew Research Center által 2017-ben közzétett
adatok alapján elmondható, hogy a régió nagy részében a felnőttek többsége
állítja, hogy hisz Istenben, és a legtöbben valamilyen vallással is azonosulnak.