OCR Output

228 Povedák Kinga

A pünkösdi használatban lévő dalok nagy része ekkor még külföldi import
dal volt, bár léteztek jól ismert hazaiak is. Ez utóbbiakat alapvetően két cso¬
portra oszthatjuk: a kapott dalok és a szerzett dalok. A kapott dalokat ahhoz a
személyhez kötik, aki a Szent Szellemen keresztül hozzájuk jutott. Nem vitatják
elszerzőiségüket, ám magukat a dalokat isteni adományként értelmezik. Ilyen
személynek számított több, a szabadkeresztény vagy pünkösdi gyülekezetekbe
betért roma személy (Povedák - Povedák 2023). Az ő dalaik hamar népszerűvé
váltak a magyarországi, pünkösdi hitre tért romák körében (Povedák - Povedák
2023). Gyakorlatilag szájról szájra terjedtek, így mára különféle hangszerelésű
változatokban léteznek.

Külön említést érdemel ebből a szempontból a Hit Gyülekezetében az 1990¬
es évek első felében lezajlódott ébredési hullám. A gyülekezet terjedésének
szempontjából a legprosperálóbb időszak volt ez Magyarországon - amikor a
teljes ismeretlenségből kilépő kis közösség rövid idő alatt országosan ismertté
vált, elterjedt, és létrehozta szervezeti kereteit több száz településen -— és nem
mellesleg tömegével születtek pünkösdi-karizmatikus dalaik is. A korábbi
időszakban szinte kivétel nélkül külföldi átvételeket használtak, míg ettől
kezdve megnőtt a hazai dalok aránya, ami egyben a pünkösdi-karizmatikus
mozgalom megerősödésének a jele is.

, Ekkor rengeteg helyi dal született, amik remekül énekelhetők ma is. Zseniálisak
ezek a 93-as dicsőítő zenék. Igazából ők voltak az első gyülekezet Magyaror¬
szágon, akik elkezdték létrehozni a saját anyagaikat. Sokkal könnyebb ugyanis
atvenni, mint alkotni” (Stanzel Benjamin, 2016.09.10.).

A szerzett dalokat további két csoportba sorolhatjuk: a külföldről importált
dalok, illetve a magyar szerzők alkotásai. Ezek mind tudatos alkotási folyamat
eredményei, bár saját szavaikkal a Szent Szellem hatását a szerzők maguk sem
zárják ki. A kapott dalokhoz képest itt lényegesen hangsúlyosabb az egyén, a
dalszerző személye, ám az 1990-es években egy-egy dalt még sokszor nem
kötöttek előadókhoz.

HILLSONGIZÁCIÓ. KORTÁRS TENDENCIÁK

Ha szakaszolni próbáljuk a Magyarországon megjelent pünkösdi zenéket jellegük
alapján, akkor alapvetően három korszakról beszélhetünk: 1. A bizonytalan
kezdetek 1989-ig; 2. Az útkeresés 2005-ig; 3. A hillsongizálódás 2005-től.

Az 1989-ig tartó időszakot a pünkösdi zenék szempontjából is a félig földalatti
jelleg határozza meg, ahol a tradicionális pünkösdi énekek (orgonával kísérve az