Page 226 [226]
224 Povedák Kinga
ményesüléssel párhuzamosan azonban megállt a klasszikus pünkösdi mozgalom
magyarországi térhódítása és az 1960/70-es évektől kezdve lényegesen nem
változott numerikusan a társadalmi befolyása (Rajki 2009).
A pünkösdi karizmatikus közösségek tagságának növekedése a világszer¬
te tapasztalható robbanáshoz képest Magyarországon megkésve és lassabb
ütemben indult meg. A magyarországi pünkösdi mozgalom legnagyobb cso¬
portja az intenzíven növekvő karizmatikus Hit Gyülekezet, amely 2001-ben
a népszámlálási adatok szerint 3708, 2011-ben 18220, 2022-ben pedig 22647
taggal Magyarország 5. legnagyobb egyháza." A számszerű adatok önmagukban
értelmezve azonban nem adnak tökéletesen objektív képet a megélt vallási
valóságról, amelyben a pünkösdi karizmatikus egyházak hatása lényegesen
nagyobb, mint a társadalomban mérhető számszerű súlyuk. Ezt, a számokkal
nem igazán mérhető folyamatot legjobban a vallási könnyűzene átalakulásaival
lehet érzékeltetni.
A transzdenominális keresztény zene kezdetei
Az 1960-1980-as években a magyar keresztény könnyűzenére a katolikus
dominancia volt jellemző. Lucien Aimé Duval és Sour Surire dalait fiatal, az
államhatalomtól meg nem rettenő római katolikus papok ismertették meg fi¬
atal hittanosaikkal, ők adtak teret az első ifjúsági kórusok működésének, és ők
rendezték az első országos találkozókat is 1972-től kezdődően (Kamarás 1989,
Povedák 2019). A Kádár-rezsim titkos ügynökei folyamatosan megfigyelték az
ifjúsági közösségeket, a megjelenő lelkiségi mozgalmakat és az összejöveteleiket
(Povedák 2019, 97-129). A rendszer ellenszenvének az oka egyrészt, hogy a
fiatalokat tömörítő plébániai énekkarok és zenekarok teret szolgáltattak arra,
hogy egy újfajta vallási élmény és a vele járó megújulási igény népszerűségre
tegyen szert, és a zenét a felülről kényszerített szekularizációs tendenciák
ellenszereként használják fel. Másrészt, kockázati tényezőt jelentett, hogy az
1 A 2011-es és a korábbi népszámlálási adatok eltérő módszertanuk és kérdésfeltevésük miatt
nem tökéletesen alkalmasak az összehasonlításra. A pünkösdi karizmatikus mozgalom
népszerűségének növekedését jelzi azonban, hogy az összes történelmi egyház híveinek
száma jelentős csökkenésen ment keresztül a vizsgált időszakban a hivatalos adatok alapján
(2001 és 2022 között a római katolikus hitet vallók száma 519-kal, a reformátusok 429-kal,
az evangélikusok 4490-kal), szemben a pünkösdi mozgalom erősödésével. Meg kell továbbá
jegyezni, hogy a népszámlálás a hitüket aktívan nem gyakorlókat is egy adott felekezethez
tartozónak minősítette. Bővebben a népszámlálási adatokról lásd https://www.ksh.hu/
nepszamlalas/tablak_vallas. Mivel a pinkésdi hívek között az aktívan vallásosak aránya
pedig lényegesen magasabb, így a népszámlálási adatokhoz képest a pünkösdi felekezethez
tartozók aránya a valóságban is magasabb. A Hit Gyülekezet saját adatai szerint tagjainak
létszáma meghaladja a 70 000 főt: http://www.hitgyulekezete.hu/egyhazunkrol#.