Oldal 226 [226]
OCR
224 Povedák Kinga ményesüléssel párhuzamosan azonban megállt a klasszikus pünkösdi mozgalom magyarországi térhódítása és az 1960/70-es évektől kezdve lényegesen nem változott numerikusan a társadalmi befolyása (Rajki 2009). A pünkösdi karizmatikus közösségek tagságának növekedése a világszerte tapasztalható robbanáshoz képest Magyarországon megkésve és lassabb ütemben indult meg. A magyarországi pünkösdi mozgalom legnagyobb csoportja az intenzíven növekvő karizmatikus Hit Gyülekezet, amely 2001-ben a népszámlálási adatok szerint 3708, 2011-ben 18220, 2022-ben pedig 22647 taggal Magyarország 5. legnagyobb egyháza." A számszerű adatok önmagukban értelmezve azonban nem adnak tökéletesen objektív képet a megélt vallási valóságról, amelyben a pünkösdi karizmatikus egyházak hatása lényegesen nagyobb, mint a társadalomban mérhető számszerű súlyuk. Ezt, a számokkal nem igazán mérhető folyamatot legjobban a vallási könnyűzene átalakulásaival lehet érzékeltetni. A transzdenominális keresztény zene kezdetei Az 1960-1980-as években a magyar keresztény könnyűzenére a katolikus dominancia volt jellemző. Lucien Aimé Duval és Sour Surire dalait fiatal, az államhatalomtól meg nem rettenő római katolikus papok ismertették meg fiatal hittanosaikkal, ők adtak teret az első ifjúsági kórusok működésének, és ők rendezték az első országos találkozókat is 1972-től kezdődően (Kamarás 1989, Povedák 2019). A Kádár-rezsim titkos ügynökei folyamatosan megfigyelték az ifjúsági közösségeket, a megjelenő lelkiségi mozgalmakat és az összejöveteleiket (Povedák 2019, 97-129). A rendszer ellenszenvének az oka egyrészt, hogy a fiatalokat tömörítő plébániai énekkarok és zenekarok teret szolgáltattak arra, hogy egy újfajta vallási élmény és a vele járó megújulási igény népszerűségre tegyen szert, és a zenét a felülről kényszerített szekularizációs tendenciák ellenszereként használják fel. Másrészt, kockázati tényezőt jelentett, hogy az 1 A 2011-es és a korábbi népszámlálási adatok eltérő módszertanuk és kérdésfeltevésük miatt nem tökéletesen alkalmasak az összehasonlításra. A pünkösdi karizmatikus mozgalom népszerűségének növekedését jelzi azonban, hogy az összes történelmi egyház híveinek száma jelentős csökkenésen ment keresztül a vizsgált időszakban a hivatalos adatok alapján (2001 és 2022 között a római katolikus hitet vallók száma 519-kal, a reformátusok 429-kal, az evangélikusok 4490-kal), szemben a pünkösdi mozgalom erősödésével. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a népszámlálás a hitüket aktívan nem gyakorlókat is egy adott felekezethez tartozónak minősítette. Bővebben a népszámlálási adatokról lásd https://www.ksh.hu/ nepszamlalas/tablak_vallas. Mivel a pinkésdi hívek között az aktívan vallásosak aránya pedig lényegesen magasabb, így a népszámlálási adatokhoz képest a pünkösdi felekezethez tartozók aránya a valóságban is magasabb. A Hit Gyülekezet saját adatai szerint tagjainak létszáma meghaladja a 70 000 főt: http://www.hitgyulekezete.hu/egyhazunkrol#.
