Seite 225 [225]
Hillsongizáció: vallási ökumenizmus vagy spirituális globalizáció? 223
A pünkösdi mozgalom Magyarországon
A pünkösdi mozgalom az 1920-as évek első felében jelent meg Magyarországon,
főképp az amerikás magyarok? és a hadifogságból hazatérő megtértek tevé¬
kenysége nyomán.? Az első évtizedeket a hektikus szervezeti felépítés, a belső
küzdelmek, megszűnő és újjáalakuló csoportok jellemezték. A két világháború
között fokozatosan jobbra tolódó Magyarországon a mozgalmat 1939-ben a
honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták közé sorolták és betiltották. Ezt
követően a második világháború éveiben a mozgalom egyes ágai az evangélikus,
metodista és baptista egyházak alá betagolódva működtek tovább. A világháború
után kiépülő kommunista rendszer viszonya irányukban ambivalens volt. Az
ateista rendszer egyrészt szeretett volna minden vallási felekezetet eltüntetni,
másrészt azonban a legfőbb ellenségnek a történelmi egyházakat, elsősorban a
katolikus egyházat tartották. Ennek következtében megtűrtek minden olyan
vallási csoportosulást, ami a vallási piacon a katolikus, illetve a református
egyház helyzetét gyengítette. Így, az állam által elfogadott Magyarországi
Szabadegyházak Szövetségén (MSZSZ) belül működhettek a pünkösdi gyüleke¬
zetekis. A történelmi egyházakkal ellentétben a szabadegyházak így az 1945 és
1948 közötti periódust a , felszabadulás éveiként" élték meg. A szabadegyházi
közösségek életében nem csupán a közjogi területen, hanem a mindennapokban
is komoly javulás következett be, hitéletüket mindenféle zaklatás nélkül gyako¬
rolhatták, és missziós lehetőségeik is kitárultak (Rajki 2010). A tagok száma az
összes gyülekezetben 1962-ig 5000 környékéről kb. 8000-re emelkedett (Rajki
2011, 75-77). Az evangéliumi keresztények és az evangéliumi pünkösdiek 1962¬
ben létrehozták az egyesült szervezetüket az Evangéliumi Pünkösdi Közösséget
(EPK), a mai napig legfontosabb klasszikus pünkösdi felekezetet, amit 2011
óta Magyar Pünkösdi Egyháznak neveznek. A pünkösdi felekezetek egyház¬
szervezeti élete, dogmatikai tanítása az 1960-as évek ,puha diktatúrájában"
megszilárdult. A pünkösdi mozgalom más magyarországi egyházakat is elért
a hatvanas évektől kezdve. Karizmatikus közösségek váltak ki a református
egyházból, a nazarénusoktól, de karizmatikus bázisközösségek jöttek létre a
római katolikus egyházon belül is. Egy belső krízis nyomán a szabadkeresztyén
közösség 1973/1974-ben ún. karizmatikus megújuláson ment keresztül, majd
1978-ban létrejött a Hit Gyülekezete, amely a rendszerváltozást követően a
legjelentősebb magyarországi újprotestáns felekezetté formálódott. Az intéz¬
2 A 19. század végétől folyamatos, összességében véve milliós nagyságrendű volt az ameri¬
kai kivándorlás Magyarországról. A kivándorlók egy része az I. világháború vége után, az
1920-as években hazatért Magyarországra.
3 A pünkösdi mozgalom magyarországi történetével legbehatóbban Rajki Zoltán foglalkozik.
Bővebben lásd Rajki Zoltán (2011).