Oldal 222 [222]
220 Povedák Kinga
gospel dalok esetében, a szöveget tabletről olvasták, elmaradt a korábbi dalok
színpadi showja és a táncolás is. A közönség azonban felállva énekelt velük
együtt. Rengetegen elővették telefonjukat és vakujukat fáklyaként világítva
lengették kezüket. A koncert mindenféle felekezethez tartozó - és feltehetőleg
felekezethez nem tartozó - résztvevői számára ekkor következett be a kollektív
pezsgés (Durkheim 2003) élménye.
A két esemény csak kiragadott példa a tucatnyi hasonló személyes élmény
közül. Közös bennük, hogy bármilyen közösségben, gyülekezetben vagy akár
fesztiválon is történtek, minden esetben a Hillsong dalaihoz kötődve volt
leginkább megfigyelhető egyfajta kollektív eksztatikus élmény. Egyszerre volt
érezhető a , koncertszerű flow" és a transzcendens élmény a vegyes felekezetű
hallgatóság körében. Ezen élmények hatására fogalmazódott meg tanulmányom
fő kérdése, hogy a vallási zene - jelen esetben a Hillsong dalainak felekezetközi,
robbanásszerű terjedése - hozzájárulhat-e a vallási ökumenizmushoz vagy in¬
kább megosztottságot és , spirituális globalizációs folyamatként" ezzel együtt
feszültséget eredményez?
A kérdések megválaszolásához több felekezetben végeztem többszínterű
terepkutatást (Marcus 1995) az elmúlt 10 évben. Ennek során részt vettem pün¬
kösdi karizmatikus, szabadkeresztény, római katolikus, pünkösdi, református
liturgiákon és dicsőítő alkalmakon, valamint olyan felekezetközi fesztiválokon
vagy fesztiváljellegű (festivalesgue) eseményeken, amelyek többsége ökumenikus
szellemiségű volt. A kutatási helyszíneken (Békés, Budapest, Csatka, Szeged,
Szendrőlád, Uszka) interjúkat készítettem a gyülekezeti tagokkal, a dicsőítés¬
vezetőkkel és a lelkészekkel is, továbbá a többszínterű terepkutatás elveinek
megfelelően volt, hogy a dicsőítő zenekart kísértem el más helyszínre, illetve
volt, hogy egy-egy dal vándorlásait, transzdenominális, felekezeti határokon
átívelő terjedését vizsgáltam. A vizsgált közösségek és az interjúalanyok etni¬
kailag és iskolai végzettség tekintetében is változatosak: készítettem interjút
magyar és roma gyülekezetekben, egyetemi végzettségű és nyolc általános
iskolát sem végzett személyekkel is.
Vallási pluralizmus és vallási zene
Amint Máté-Tóth bevezető fejezetében is olvashattuk, téved az, aki napjaink
sokféle modernitása (Taylor 2007; Eisenstadt 2002) idején azt feltételezi, hogy
a sokféleség mindenhol ugyanazon mintázatokból áll össze. A kérdés már csak
azért sem ilyen egyszerű, mert a vallások sohasem csak egyféle módon, soha¬
sem csak leírt változatban léteztek, ráadásul mindig dinamikus változásban
voltak. A megélt vallásosság minden esetben különféle vallási és spirituális
rendszerek, különféle hiedelemrendszerek, különféle nem vallási jelenségek
és ideológiák elemeit ötvözte és ötvözi magában (Primiano 1995). A vallás,
benne a vernakuláris vallásossággal emiatt mindig is plurális természetű volt