Oldal 194 [194]
OCR
192 Csikós Nándor Különböző tényezők formálták a vallási felekezetek térbeli eloszlását Kelet-Közép-Európában az elmúlt évtizedek során. Az első és második világháborúk óriási hatást gyakoroltak a felekezetek térbeliségére, míg akommunizmus nem feltétlenül a térbeli eloszlásuk tekintetében volt meghatározó, hanem inkább a hívők számában. Ami a sokféleség és pluralizmust illeti, aposztkommunista államokat speciális régióként kell kezelni. A posztkommunista Európa általában olyan térségként van jellemezve, ahol a vallás újraéledése figyelhető meg a 1989-es rendszerváltás után, és az egyház és állam közötti ellentétek erősödtek. Ennek ellenére általában növekvő sokféleség mutatkozik a vallási felekezetekben. Ennek egyik oka, hogy a nagy egyházak próbálták visszaszerezni a hívőiket, míg számos kisebb egyház jelent meg, akik alternatívát kínáltak a nagyobb egyház hívőinek vagy felekezetnélkülieknek. Egy másik csoportba tartoznak azok az országok, ahol az utóbbi pár évtizedben háború zajlott (például a posztjugoszláv országok), ahol a vallási hovatartozás a nemzeti identitást is jelentette. Az említett történelmi és közelmúltbeli traumák nem csupán említésre méltók, hanem összességében is jelentős hatással vannak Kelet-Közép-Európa társadalmaira. A vallási sokféleség jellemző Kelet-Közép-Európa országaiban, mivel a régió számos olyan országot foglal magában, amelyek gazdag felekezeti hagyományokkal rendelkeznek (például katolikus, ortodox, protestáns, muszlim stb.), melyek már hosszú ideje jelen vannak a térségben (Sealy et al. 2021). Másrészről, olyan országok is a régió részei, ahol rendkívül monolitikus vallási közeg alakult ki, ahol a lakosság több mint 9090-a egyetlen felekezethez tartozik (például , katolikus" Lengyelország és , ortodox" Románia), illetve olyan országok, ahol sokféle vallási felekezet vagy jelentős ateista népesség van jelen (például Magyarország, Csehország és Észtország). Fontos megérteni, hogy ez a sokféleség történelmi alapokon nyugszik, melyek nem sokat változtak a XX. szazad ota (Zrins¢éak 2014). A vallástudomány évtizedek óta számos megközelítést és módszertant alkalmaz a vallások, felekezetek tanulmányozására és kutatására. Azonban az utóbbi időben számos tudomány területen egyre növekvő figyelmet kapnak olyan modern technológiák, mint például a geoinformatika. Vallási témájú kutatásokban még igen kevesen alkalmazzák ezt a tudományágat. A geoinformatika olyan eszközöket és módszereket kínál, amelyek segítségével jobban megérthetjük a vallási jelenségeket térbeli és időbeli kontextusukban. Ez a fejezet a vallástudományban alkalmazott geoinformatikai eszközökről és módszerekről szól. Célja, hogy bemutassa, hogyan segíthet a térinformatikai és a geográfiai elemzés abban, hogy mélyebben megértsük a vallási felekezetek idő és térbeli változásait, összefüggéseket fedezzünk fel a vallási jelenségek és más társadalmi, kulturális vagy földrajzi jelenségek között. A következő fejezetekben
