OCR
Pluralizmus Kelet-Közep-Euröpaban regiök CSIKÓS NÁNDOR BEVEZETÉS A globalizáció és a technológiai fejlődés is folyamatosan befolyásolja a vallások, vallási felekezetek térbeli eloszlását és a sokféleségüket. Vallási hagyományok és gyakorlatok általában az adott terület földrajzi, társadalmi és történelmi kontextusában gyökereznek. A vallási sokféleség mérése és nyomon követése egyre fontosabbá válik vilägszerte (Pew Research Center 2022; Warf - Vincent 2007), peldäul az Egyesült Ällamokban (Eck 2001; Warf - Winsberg 2008), Ázsiában és Ausztráliában (Bouma - Ling - Pratt 2010), valamint Európában (Dövenyi - Nemeth 2014; Ferrari - Pastorelli 2012; Monnot - Stolz 2014; Pollack 2008; Vertovec 2007). Kelet-Közép-Európa vallási sokféleségét vizsgálták, a Balkántól a Balti régióig. Kelet-Közép-Európa egy nagyobb régiója a kontinensnek, három tenger, a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger között határolható le. Ennek a régiónak a lehatárolása igen bonyolult, sokféle meghatározása létezik. Gerard Delanty neves történész (Delanty 2015; 2018) hat régióra osztotta a kontinensen, két fő szempont alapján, az első a kulturális, amely a történelmi gyökerekre utal, a második pedig a modernkor egyedi jellemzőit veszi figyelembe. Az 6 definiciói alapján megfogalmazott határokat vettük mi is figyelembe. Egész Európa határvidékének tekinthető ez a területet, amelyet kulturális értelemben mind a nyugati, mind a keleti kereszténység egyszerre befolyásol (Balibar 2004). A határvidék fogalma azt jelenti, hogy ebben a térségben különböző régiók találkoznak, amely bonyolult színteret jelent az államszervezetek, piacok, társadalmi és kulturális intézmények, valamint nemzeti identitás szempontjából. Ennek megfelelően a geopolitikai vagy történelmi régiókat csak úgy lehet vizsgálni, ha figyelembe vesszük annak kapcsolatait a szomszédos régiókkal. Tehát Európa régióit inkább egy több tényező által összekötött egységként kell kezelni, nem pedig elszigetelt különálló egységenként (Delanty 2018). Ebben a régióban számos vallási felekezet megtalálható, beleértve a római katolikus, református, evangélikus, ortodox, iszlám és huszita vallásokat, valamint a vallás nélkülieket, akik száma egyre növekszik (Cipriani 2011).