A globalizáció és a technológiai fejlődés is folyamatosan befolyásolja a vallások,
vallási felekezetek térbeli eloszlását és a sokféleségüket. Vallási hagyományok
és gyakorlatok általában az adott terület földrajzi, társadalmi és történelmi
kontextusában gyökereznek. A vallási sokféleség mérése és nyomon követése
egyre fontosabbá válik vilägszerte (Pew Research Center 2022; Warf - Vincent
2007), peldäul az Egyesült Ällamokban (Eck 2001; Warf - Winsberg 2008),
Ázsiában és Ausztráliában (Bouma - Ling - Pratt 2010), valamint Európában
(Dövenyi - Nemeth 2014; Ferrari - Pastorelli 2012; Monnot - Stolz 2014; Pol¬
lack 2008; Vertovec 2007). Kelet-Közép-Európa vallási sokféleségét vizsgálták,
a Balkántól a Balti régióig.
Kelet-Közép-Európa egy nagyobb régiója a kontinensnek, három tenger, a
Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger között határolható le. Ennek a régiónak
a lehatárolása igen bonyolult, sokféle meghatározása létezik. Gerard Delanty
neves történész (Delanty 2015; 2018) hat régióra osztotta a kontinensen, két
fő szempont alapján, az első a kulturális, amely a történelmi gyökerekre utal,
a második pedig a modernkor egyedi jellemzőit veszi figyelembe. Az 6 defini¬
ciói alapján megfogalmazott határokat vettük mi is figyelembe. Egész Európa
határvidékének tekinthető ez a területet, amelyet kulturális értelemben mind
a nyugati, mind a keleti kereszténység egyszerre befolyásol (Balibar 2004).
A határvidék fogalma azt jelenti, hogy ebben a térségben különböző régiók
találkoznak, amely bonyolult színteret jelent az államszervezetek, piacok,
társadalmi és kulturális intézmények, valamint nemzeti identitás szempont¬
jából. Ennek megfelelően a geopolitikai vagy történelmi régiókat csak úgy lehet
vizsgálni, ha figyelembe vesszük annak kapcsolatait a szomszédos régiókkal.
Tehát Európa régióit inkább egy több tényező által összekötött egységként kell
kezelni, nem pedig elszigetelt különálló egységenként (Delanty 2018). Ebben
a régióban számos vallási felekezet megtalálható, beleértve a római katolikus,
református, evangélikus, ortodox, iszlám és huszita vallásokat, valamint a
vallás nélkülieket, akik száma egyre növekszik (Cipriani 2011).