Page 188 [188]
186 Wimmer Krisztina
a kérdéseket, kéréseket ismétlik hol halkabban, hol hangosabban, időnként
segélykiáltásszerűen.
, Talán nehéz elmagyarázni azoknak, akik először közelednek a térségünkhöz,
hogy Európa számunkra több mint egy intézményi projekt: ez egy egzisztenciális
projekt. A történelem még soha nem volt kegyes hozzánk. Soha nem választ¬
hattuk meg, hogy hová tartozunk. A mi nevünkben döntöttek. Birodalmak,
rezsimek és ideológiák döntöttek, amelyek elzártak minket Európától egy olyan
országban, amely magát a , világ antiimperialista világítótornyának" nevezte,
de valójában egy sötét lyuk volt Európa szívében" (Edi Rama 2022).
A traumatikus események feldolgozása nemcsak egyéni, de kollektív szinten
is elengedhetetlen minden a traumatikus emlékezetben osztozó társadalmi
csoport számára. A szövegpéldák szemléltették, hogy a gyógyulás napjainkra
sem történt meg Kelet-Közép-Európában, az országok és lakosok a feldolgozás
hiánya miatt generációkon átívelő traumákat örökítenek tovább fiatalabb nem¬
zedékeiknek. Márpedig az átadott fájdalmas emlékek mentén a társadalom és
a társadalmi csoportok bármikor, bármilyen helyzetben inger alá helyezhetők.
Ezt különösen a szélsőséges politikai érdekek tudják kihasználni.
A minta 106 szövegében a vallási pluralizmusra történő utalást a múlt,
nemzet és trauma szemszögéből vizsgálta a tanulmány tartalomelemzés se¬
gítségével. Ennek alapján bebizonyosodott, hogy nemcsak a vallási dimenzió,
de a sebzett kollektív identitás elmélet alapfeltevései is kimutathatók a szöve¬
gekből. A vallási dimenzió előfordulása esetén azt láthatjuk, hogy a választott
módszerrel bizonyos keleti országoknál, mint például Bulgária (17), Románia
(12) és Albánia (11) nagy számban fordultak elő a keresett kulcsszavak. Ugyan¬
akkor közvetlenül utánuk a nyugati Szlovénia (5) és Szlovákia (4) következik
(1. táblázat). A vallási dimenzió mellett megjelenő múlt, nemzet és trauma
összesen 27 szövegrészletben fordult elő, 19 országból.
A bemutatott szövegrészletek közül az albán kormányfő 2022-es beszé¬
de önmagában is alkalmas lenne további elemzésekre. Az albán kormányfő
ugyanis a köztes létezésről, a kelet-közép-európaiságról szól, miközben annak
az okát keresi és igyekszik elmagyarázni, hogy miért nem érti Nyugat-Európa
Kelet-Közép-Európát - ezzel nem véletlenül feltüzelve a Parlamenti Közgyűlés
képviselőit. Zárásként álljon itt egy utolsó idézet:
, A háború számotokra már csak egy távoli emlék. Számunkra viszont egy seb,
ami még mindig ég, miközben a gyógyulásért küzd. És mégis, a háborúval
kapcsolatos eltérő tapasztalataink ellenére, ennek az intézménynek a nagy
ernyője alatt, amely a kontinens vezető emberi jogi szervezeteként határozza