antiszemitizmust még nem sikerült teljesen legyőzni. Ébernek kell lennünk"
(Igor Dodon 2020).
A balkáni testvérnépek véres háborújának felidézése során többször is Koszo¬
vóra terelődik a szó, ami megeleveníti a nemzeti törekvések és sérelmek régióra
jellemző bonyolult hálóját. A háborús bűnök, az etnikai és vallási alapokon nyug¬
vó kegyetlen bűntettek, a népirtások mind olyan társadalmileg és erkölcsileg
elfogadhatatlan cselekedetek, amikre emlékezni és emlékeztetni kell. Szlovénia
államfője már az 1999-es beszédében felhívja az Európa Tanács Parlamenti Köz¬
gyűlés figyelmét arra, hogy a balkáni problémákat minél hamarabb orvosolni
kell, és olyan megoldásokat kidolgozni, amik működőképesek és relevánsak a
térségben. Beszédében hangot ad abbéli aggodalmának is, hogy a nemzetközi
közösségek, mint például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az
Európai Unió, a NATO, vagy épp az Egyesült Államok az erőfeszítéseik ellenére
sem értik a háborúk és konfliktusok mibenlétének okát. Hangsúlyozza, hogy
a háborúk hátterében nem az etnikai és vallási különbségek állnak, s nem is
az egymás mellett élő nemzetek politikai elitjei indították, hanem olyan poli¬
tikai érdekek, amik a békés egymás mellett élésre nézve kártékonyak, a térség
sokszínűségére nézve pedig veszélyesek (Kucan 1999).
, Ismét el kell gondolkodnunk, fenntartás és engedékenység nélkül, a horvát¬
országi, a boszniai és a koszovói háború okairól. Ezeket a háborúkat nem az
etnikai különbségek vagy a különböző vallásokhoz való tartozás okozta vagy
váltotta ki, ahogy azt egyesek elhitetik velünk. [...] Ezeket aháborúkat nem az
egymás mellett élő nemzetek antidemokratikus, nacionalista politikai elitjei
indították és folytatják. Azáltal, hogy elszítják a politikai szenvedélyek lángjait
és társadalmi és politikai alvilág marginális csoportjait katonai gyilkosságok¬
ra használták, szétzilálták a többnemzetiségű és többkultúrájú társadalmak
normális, közös életét, amiben az együttélésnek hosszú hagyományai vannak"
(Milan Kucan 1999).
Az okok megértése, a háborús bűnösök megbüntetése és az egységes nemzetközi
fellépés sürgetése a térség békéjének helyreállítása szempontjából elsődleges.
A tolerancia és a megbékélés felbukkanása a szövegben a traumák feldolgozá¬
sának sürgetéseként is felfogható.
, A háborús bűnösök következetes megbüntetése és az emberi jogok tiszteletben
tartását biztosító határozott intézkedések olyan új lépést jelenthetnek, amely
az új fejleményekkel összhangban, elsősorban gazdasági lendülettel, vissza¬
hozhatja a valódi békét erre a térségre, és arra, amit az emberek az együttélés,