Page 178 [178]
OCR
176 Wimmer Krisztina ám ezúttal más aspektusból. Az etnikai, nyelvi és vallási értelemben vett diverzitás valamikor a múltban nehézségeket jelentett, ám a kormányfő szerint ezeket a problémákat mára sikerült békés eszközökkel megoldani. Ez szerinte példaként szolgálhat más országok számára is: , Mint tudják, Bulgária olyan ország, ahol változatos etnikai háttérrel, anyanyelvvelés vallással rendelkező emberek élnek. Ezen a téren számos problémát örököltünk a múltból, amiket demokratikus és konfliktusmentes módon sikerült leküzdenünk” (Ljuben Berov 1993). Az idézett szövegrészletek jól szemléltetik, hogy a múlt az emlékezés kultúrájábólés a múlthoz való viszonyunkból születik meg. A társadalom vagy az adott társadalmi csoport kollektív emlékezetének szempontjából pedig az egyéni és a kollektív emlékezet is fontos szereppel bír (Assmannn 2018, 49-60). Nemzeti és vallási elfogadás A szövegek vizsgálata 5 darab vallást és nemzetet is tartalmazó bekezdést mutatott ki. A szövegrészletek Bulgáriából, Lettországból, Szlovákiából és Szlovéniából kerültek ki. Szlovénia államfőjének beszéde két olyan bekezdést is tartalmaz, ahol kimutatható vallás és nemzet. A társadalmi összefogás fontossága ezekben a részletekben is tetten érhető. Az államfő amellett érvel, hogy a világ változásával egyidejűleg az országok is nyíltabbá és együttműködőbbé kell, hogy váljanak. A nemzeti vonások, az egyediség megőrzése fontos az új világban, ugyanakkor kellő nyitottság, együttműködés és egymás különbözőségeinek az elfogadása nélkül nem lehet erős európai közösséget építeni. , Nemis olyan régen bolygónk sok önelégült világra és civilizációra volt felosztva. Ma egyre inkább erősödik a közös, egymástól függő és felelős világ tudata. Korábban zárt érdekkörök, nemzetek, országok, gazdaságok, sőt vallások is megnyilnak és összekapcsolödnak. [...] Meggyőződésem, hogy a nemzetileg felismerhető, nyitott országok, amelyek a polgárok egyenlőségének elvén alapulnak, nemzetiségre, fajra, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül, azok, amelyeknek van jövőjük. Csak az ilyen országok képesek arra, hogy egyenlőségi alapon összefogjanak, hogy megalakítsák azt az európai, mindent átfogó közösséget, amely mindennek ellenére valóságnak tűnik" (Milan Kuéan 1994).
