Oldal 176 [176]
OCR
174 Wimmer Krisztina A vallási dimenzió megtalálására a sebzett kollektív identitás elméletet alapul vevő kódok figyelembe veszik a kelet-közép-európai országok etnikai és vallási sajátosságait, valamint diverzitását. A tartalomelemzés során a kódolás segítségével kinyert szövegrészletek legjellegzetesebb mondatait és bekezdéseit ismertetem. Gazdag történelmi tapasztalat és kulturális sokszínűség Az eredmények között 5 olyan bekezdés található, ahol egyidejűleg jelenik meg vallásra és múltra történő utalás. Bulgária, Bosznia és Hercegovina, valamint Szlovákia politikai vezetőinek beszédei közül a Bulgáriához köthető szövegek tartalmazták a legtöbb, összesen 3 olyan bekezdést, ahol vallás és múlt egyszerre jelent meg. Assmann (2018) A kulturális emlékezet című könyvében részletesen foglalkozik az idő és az emlékezés viszonyával. A múlthoz való viszonyulás szerinte az emberi kultúra meghatározó eleme, ám ahhoz, hogy a múlt létrejöjjön és beszélni tudjunk róla, nem elegendő önmagában az idő múlása. Szükségünk van az emlékek megőrzésének képességére, a múlt egyes darabjainak a rögzítésére, a felejtés, mint veszélyforrás kiküszöbölésére. A múlt és a tegnap határának a meghúzása elengedhetetlen, az emlékezés ugyanis életben maradást, a felejtés pedig halált, elmúlást jelent (Assmannn 2018, 31-35). Szlovákia kormányfője országa gazdag kulturális történetéről mesélve az ősi államiságot és a keresztény gyökereket hangsúlyozza. Ez a bekezdés a Mi-azonosságot is hivatott képviselni, a csoportba tartozás erejét az a tudat mutatja, miszerint a közös történelem és a keresztény hagyományok befolyásolják nemcsak a fejlődést, de agondolkodást és a cselekvéseiket is (Assmann 2018, 31-35, 135-136). , Őseink a hatodik századtól a kilencedik századig hatalmas államot alakítottak ki. Közép- és Kelet-Európa első egyházmegyéje a mi területünkön volt. Európa védőszentjei, Szent Cirill és Szent Metód itt végezték hittérítő tevékenységüket, és ennek eredményeként a kereszténység tovább terjedt kelet felé. Őseink nyelvét negyedik liturgikus nyelvként ismerték el. Nem a történelemről akarok előadást tartani, hanem inkább azt szeretném sugallani, hogyha Európa most a második évezredben keresztény befolyás alatt fejlődik, akkor mi mindig is szerves részei voltunk ennek a folyamatnak" (Vladimir Meciar 1996). Bosznia és Hercegovina Szlovákiához hasonlóan régi hagyományokkal és gazdag történelemmel rendelkezik. Az államiság meglétének ősisége és a több évszázados tradíciók fontos részét képzik az országnak. A királyság és önállóság időszaka mellett itt már megjelennek azok az idők is, amikor az ország más
