OCR
166 Wimmer Krisztina MINTA ÉS MÓDSZER A mintába a volt posztszovjet államok politikai vezetőinek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében elhangzott azon angol nyelvű felszólalásai kerültek, amik a Szovjetunió felbomlása és a volt posztszovjet államok függetlenségének időszakától kezdve, vagyis 1991-től napjainkig, 2023 december 31-ig hangzottak el. A felszólalások a hivatalos oldalról származnak (Parliamentary Assembly, n.d.1), aholkét csoportra osztva, 1949-2019-ig (Parliamentary Assembly, n.d.3) és 2019-től napjainkig (Parliamentary Assembly, n.d.2) találhatók meg a beszédek. A hivatalos oldal 2019-től jegyzőkönyv szerinti kérdéseket és válaszokat is összegzi a beszédeken felül, ezek azonban nem részei a mintának. A mintát 106 elem alkotja a kelet-közép-európai régió 19 országából, amik Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Egy országhoz átlagosan 5, 57 felszólalás tartozik. A legtöbb 11 felszólalást Románia jegyzi, a legkevesebb 1 felszólalást pedig Szerbia és Montenegró. Szintén nagy számban szólaltak fel, összesen 10 alkalommal Ukrajna, 8-8-8 alkalommal Albánia, Bulgária és Moldova, 7—7-7 alkalommal pedig Bosznia és Hercegovina, Macedónia és Szlovákia politikai képviselői. Horvátországhoz 6 beszéd, Magyarországhoz és Szlovéniához 5-5 beszéd, Lengyelországhoz, Montenegróhoz és Szerbiához pedig 4-4-4 beszéd köthető. Észtország, Csehország és Lettország 3-3-3 felszólalást, Litvánia pedig 2 felszólalást jegyez (1. ábra). 1. ábra. Kelet-közép-európai országok beszédeinek száma 1991-2023 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében A kelet-közép-európai országok beszédeinek száma 1991—2023 között 10 8 8 8 8 7 7 6 5 4 4 3 2 : Li ; 1 es s es a 8 er SL pb pb pr b we OB PG 6 FFP LM LP LS SL se FS SF FF SF S NS K SF N S Ta S o J Soff Ő S Es Ns ev s SWS <° SD eo EN NN e LS se OS d Lu eS oS we ha 2 = SJ & a we S x Ls ső (saját szerk.)