A mintába a volt posztszovjet államok politikai vezetőinek az Európa Tanács
Parlamenti Közgyűlésében elhangzott azon angol nyelvű felszólalásai kerültek,
amik a Szovjetunió felbomlása és a volt posztszovjet államok függetlenségének
időszakától kezdve, vagyis 1991-től napjainkig, 2023 december 31-ig hangzot¬
tak el. A felszólalások a hivatalos oldalról származnak (Parliamentary Assembly,
n.d.1), aholkét csoportra osztva, 1949-2019-ig (Parliamentary Assembly, n.d.3)
és 2019-től napjainkig (Parliamentary Assembly, n.d.2) találhatók meg a beszé¬
dek. A hivatalos oldal 2019-től jegyzőkönyv szerinti kérdéseket és válaszokat
is összegzi a beszédeken felül, ezek azonban nem részei a mintának.
A mintát 106 elem alkotja a kelet-közép-európai régió 19 országából, amik
Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátor¬
szág, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Moldova,
Montenegró, Románia, Szerbia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia és
Ukrajna. Egy országhoz átlagosan 5, 57 felszólalás tartozik. A legtöbb 11 felszó¬
lalást Románia jegyzi, a legkevesebb 1 felszólalást pedig Szerbia és Montenegró.
Szintén nagy számban szólaltak fel, összesen 10 alkalommal Ukrajna, 8-8-8
alkalommal Albánia, Bulgária és Moldova, 7—7-7 alkalommal pedig Bosznia és
Hercegovina, Macedónia és Szlovákia politikai képviselői. Horvátországhoz 6
beszéd, Magyarországhoz és Szlovéniához 5-5 beszéd, Lengyelországhoz, Mont¬
enegróhoz és Szerbiához pedig 4-4-4 beszéd köthető. Észtország, Csehország
és Lettország 3-3-3 felszólalást, Litvánia pedig 2 felszólalást jegyez (1. ábra).