A vallási pluralizmus dimenziója az Európa
Tanács Parlamenti Közgyűlés beszédeiben
1991-2023 között
Ebben a tanulmányban azt a feltételezést igyekszem tesztelni, hogy a Maté-Toth
által kidolgozott összefüggés a kelet-közép-európai régió traumaöröksége és
a vallási dimenzió között (Máté-Tóth -— Balassa 2022, Máté-Tóth 2022) tetten
érhető-e a régió képviselőinek beszédeiben. A kérdés mögött meghúzódik egy
még tágabb összefüggés is, miszerint a vallás a modern társadalmi és kulturális
körülmények között sokarcú, sokféle (Berger 2014). Vajon a vallási dimenzió
sokfélesége jelen van-e ezekben a beszédekben vagy éppen ellenkezőleg, ameny¬
nyiben jelen van, akkor a különböző társadalmi és politikai háttérből érkező
politikusok megnyilatkozásaiban nagyon is hasonló képet mutat.
HIPOTÉZIS ÉS KUTATÁSI KÉRDÉSEK
A kutatás hipotézise, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés kelet-kö¬
zép-európai állam- és kormányfői felszólalásaiban a sebzett kollektív identitás
elmélettel és a választott módszerrel kimutatható a vallási dimenzió jelenléte.
A politikai beszédek tulajdonságaira tekintettel az is valószínűsíthető, hogy a
vallási dimenzió kis mértékben jelenik meg a felszólalásokban. Ahol pedig tet¬
ten érhető a vallás, ott minden bizonnyal kimutatható a múlt, a nemzet vagy a
trauma dimenziója is, esetlegesen ezek metszetei. A kutatás feltételezése szerint
minél nyugatabbra van egy ország, annál kevésbé fordulhat elő a vallási dimenzió
és minél keletebbre, annál többször és annál hangsúlyosabban jelenhet meg.
A kutatás fő kérdése úgy szól, hogy kimutatható-e a vallási dimenzió jelenléte
a választott módszerrel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében elhangzott
kelet-közép-európai vezetők felszólalásaiban 1991-2023 között? S amennyiben
kimutatható, úgy mekkora mértékben, mely országokban, mely években? S hol
nem mutatható ki? Ahol van vallási dimenzió, ott megjelenik-e a múlt, a nemzet
vagy a trauma, esetleg ezek metszetei is? Ha igen, akkor mekkora mértékben,
mely országokban és mely években? S hol nem jelenik meg?