Page 158 [158]
156 Nemes Márk
(kifejezetten az amerikai klinikai elmetudományok) egyes irányzatait, ahol a
mai napig jelentős elmaradások nehezítik ezen fogalmak átvezetését. Ezeket
illetően rámutat a tényre, hogy e tudományterületeken a mai napig elfogadot¬
tak olyan - meghaladott és számos alkalommal cáfolt - paradigmák, mint az
agymosás (brainwashing) és mentális manipuláció (mental manipulaion) (Barker
1984; Bromley - Richardson 1983; Introvigne 2022a; 2022b; Reichert et al. 2015;
Zablocki 1997). Ezek gyökerét Richardson az indokínai háborúk (kifejezetten
az 1955-1975 közötti Vietnámi háború) alatt hazatért amerikai hadifoglyok
klinikai , deprogramozási" (deprogramming) gyakorlatához köti. Felhívja to¬
vábbá figyelmet arra is, hogy a kortárs pszichológia továbbra is inkubálja
ezeket a féltudományos - vagy határozottan áltudományos - paradigmatizált
nézőpontokat." Hatásaik a mai napig megfigyelhetők az egyes destruktívnak
vagy manipulatívnak titulált NRM-ekkel kapcsolatos elmetudományi diskur¬
zusokban, és többek között olyan túlkapások legitimációjához is vezettek, mint
az NRM-hez kötődő személyek nagykorú státuszának megvonására (Young
2012), a kényszergyógykezelések és a már említett , szektás indoktrinációból
való visszaprogramozási" eljárások (Shupe - Darnell 2003; 2006). Richardson
a problémát összekapcsolja a korábban említett agitatív nyelvi eszköztárral.
Olyan kifejezések kritika nélküli használata, mint radikalizálódás, deviancia,
destruktív indoktrináció, agymosás, agykontroll, mentális manipuláció és funda¬
mentalizmus stb. eleve aláássa bármely ezekkel stigmatizált mozgalom hiteles¬
ségét. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezek olyan kapcsolódó technikák
— például az érzékszervi túlterhelés vagy depriváció, a fiziológiai túlterhelés, a
kognitív disszonancia, a csoportnyomás (peer pressure) alkalmazása, a hatalmi
pozíció fenntartása, sőt a tudatmódosító szerek önkéntes (vagy nyomás általi)
alkalmazása -, amelyek jól dokumentált történeti háttérrel rendelkeznek és
nem kizárólag új vallási közegben léteznek." Ezek esetlegesen legitimálhatják
a pszichológia és a pszichiátria negatív alapattitűdjét, ugyanakkor, mindezt
az új vallási mozgalmakra limitálni (vagy kollektíven kiterjeszteni a jelenség
egészére) tudománytalan, sőt káros.
Ebben a kérdésben - kifejezetten a sokféleség vizsgálatának érdekében ¬
megfelelő távolságot szükséges tartani a vizsgált jelenségtől, valamint a már
7 Lásd pl Dimsdale (2021); Hassan (2000, 2013, 2019).
§ Számos olyan új vallási mozgalom létezik, amelyek meglehetősen transzparensek a kü¬
lönbözö „szemelyisegätalakitö” vagy „szemleletformälö” praxisuk tekinteteben. Mäsok
tudatmódosító szerek használatáról ismertek. A Szcientológia (az auditäläsi gyakorlatukkal)
tökéletes példa lehet az előbbire, míg a Rainbow Family of Living Light tudatmódosító
szerekkel kapcsolatos igen liberális attitűdje példa lehet az utóbbira. Természetesen az
említett gyakorlatok közül többet megtalálunk vallási közegen kívül is. A legszembetű¬
nőbb példák erre az amerikai tengerészgyalogságban ismert , Hell Week" vagy a fegyveres
erőknél alkalmazott úgynevezett , Shark Attack".