Oldal 152 [152]
150 Nemes Márk
elsődlegesen a vallás és vallásosság általános jelenségét akarják megérteni és
megragadni. Ahhoz azonban, hogy egyáltalán megközelíthessük ezt a kérdést,
szükséges garantálnunk egy objektív és empirikus alapokon nyugvó, ugyanakkor
exkluzív állítások felvetésére alkalmas közeget. Mivel a vallástudomány és az
NRS saját tárgyát módszertani agnoszticizmussal vizsgálja (Szilárdi - Máté-Tóth
2022, 1191-1192) - szemben például a teológia nézőpontjával - így nem fog¬
lalkozik a vizsgált vallások igazságtartamával vagy azok morális kérdéseivel.
Figyelmüket helyette a jelenség egészére fókuszálják; azt asemlegesség — ugyan¬
akkor egyáltalán nem az érdektelenség - szellemi állapotából szemlélik. Ez a
megközelítés garantálja a pozitív, bizonyítékokon alapuló diskurzust, amely
elengedhetetlen alapköve kölcsönös társadalmi megértés folyamatának (kü¬
lönösen olyan, feszültséget vagy megosztottság generáló kérdésekben, mint a
vallás és vallásosság). Az új vallási mozgalmak esetében az NRS megközelítése
hasonlóan a megértésre fókuszál, mellyel segíteni szándékozik a politikai és
kulturális előítéletek leépítését, a morális- és szektapánikok elkerülését és a
békés, megértő együttélést.
AZ NRM TERMINUSRÔL
Az NRM terminusának mindhárom komponense (új, vallási és mozgalom)
ezt az értéksemleges, ugyanakkor többrétegű tartalommal bíró behatárolást
célozta meg. Magát a fogalmat három sajátos közegben is használják. Saliba
megjegyzi, hogy a kifejezést gyakran adoptálják egyes NRM-ek , hívei" is (Sa¬
liba 2018) amolyan , önleírásként". Ezekben a kontextusokban az NRM-tagok
élnek a kifejezés szeparáló jelentéstartamával, amely elkülöníti mozgalmukat
a kortárs vallási piac (Hamberg - Pettersson 2003, 124-154) hasonló típusú
jelenségeitől és akonvencionális (történelmi) vallásoság intézményes formáitól
is. Ebben a kontextusban a fogalom egyfajta felszabadító, erőt adó (empowering)
aspektussalis rendelkezik, amely elsősorban pozitív felhangokat hordoz. Külön
teret hoz létre a vallásosság egészében, amely elválasztja ezen mozgalmakat a
régebbi - , elavultnak" vagy , kiüresedettnek" titulált - hasonló mozgalmaktól,
egyházaktól. Az új terminus aláhúzza a mozgalmak egyediségét, hangsúlyozza
a személyes ágencia fontosságát és a spirituális célok elérésének egy újabb mód¬
ját. Külön nyomatékot helyez egyéni megvilágosodásra, önkiteljesedésre és a
transzcendenssel való közvetlenebb kommunikációra, a létezés egy magasabb
állapotát hirdetve. Mindezeken felül a terminus legitimálja a jelenség vallásos
jellegét is, ezzel is erősítve a mozgalom létjogosultságát.
AzNRM terminust alkalmazzák , kívülállók" is: atudományos életen kívüli,
az új vallási mozgalmakkal szemben alapvetően elutasítóan fellépő csoportok.