Oldal 144 [144]
142 Nemes Márk
diskurzus egy olyan intellektuális cserefolyamat, amely az egész NRM jelen¬
ségcsoportot körbeöleli, folyamatos innovációra, kritikai önreflexióra és tudo¬
mányos termelésre ösztönözve a résztvevő tudományágak képviselőit. Ennek
révén olyan kurrens formálódó elméleti és gyakorlati diskurzus születik, amely
módszereit, fókuszát és tematikus megközelítését tekintve is rendkívül sokféle
és sokirányú. Az új vallási mozgalmakkal kapcsolatos kutatások és szakmai
diskurzusa tehát - csakúgy, mint a vizsgált mozgalmak összessége - rendkívül
sokféle (Hick 1981, 28-43).
AZ ALAPATTITŰDÖK SOKFÉLESÉGE
A kortárs vallási pluralizmus kérdéskörének egyik szerves részeként nem
mindegy, hogy miképp gondolkodunk az új vallási mozgalmakról, valamint
hogyan viszonyulunk a velük kapcsolatos diskurzusban résztvevő tudományte¬
rületek egyes téziseihez. Ezen tudományterületek különbségei nyilvánvalóak:
mint látni fogjuk más célokkal, fókusszal és módszerrel vizsgálja az új vallási
mozgalmak kérdését a pszichológia, amédiatudomány, a történelemtudomány,
a filozófia és a szociológia és számos más tudományterület. Már vizsgálati
attitűdöket tekintve egyfajta , sokféle sokféleséggel" találkozunk, amelynek
számos rétege létezik. Egyrészt nem mindegy, hogy mely tudományterület
eredményeit vizsgáljuk. Ezek alapvető eszköztára (gondoljunk csak a törté¬
nelemtudomány archív kutatásaira, amédiatudomány online térvizsgálatára,
vagy a biztonságtudomány és jogtudomány jogesetvizsgálati módszereire,
vagy az antropológia terepmunkás, interjús eszközeire) eleve meghatározza
a jelenség képét, ugyanakkor egyedül használva radikálisan leegyszerűsít egy
amúgy sokdimenziós kérdéskört.
Másodsorban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a diszciplínák és
specializációk sajátos fókuszán túl sajátos tudománytörténeti paradigmáikkal
és az ezeken alapuló belső perspektívatorzító hatásokkal is. A szektatudomá¬
nyok (angolul cultic studies), a teológia és hittudományok, a pszichológia és
államtudományok eleve negatív alapattitűdje (melynek gyökerét ezen területek
történelmében kell keresnünk) radiálisan különbözik az értéksemleges meg¬
közelítést megcélzó szociológiai, antropológiai alapokon nyugvó kutatásoktól.
Mindezeken felül ugyanakkor léteznek olyan területek is, ahol a vallásszabadság
hívószavait felhasználva apologetikus hangnemű eszmefuttatások születnek,
melyek a cultic studies elutasító tükörképeként ellenpontjaként hasonlóan
egydimenziósak és reduktívak.
E kérdéskör harmadik rétegeként elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyünk
az egyes tudományterületek között kialakuló eszmecserét, melynek oda-vissza