Oldal 130 [130]
OCR
128 Figus-Illinyi Rita az empátia, a szimpátia, a könyörület, a romantikus szerelem és az altruista magatartás (Wade - Worthington 2003). A megbocsátás folyamata lehet részlegesen vagy teljesen beteljesülő. Előbbi lehetakár határozatlan nem megbocsátás, míg utóbbi semleges vagy akár pozitív érzelmi beállítódást alakíthat ki a sérelmet elkövetővel szemben (Worthington - Scherer 2004). A nem megbocsátás értelmezhető egyfajta stresszreakcióként (Berry - Worthington 2001). Lazarus és Folkman sémája alapján a határok átlépése a stresszreakcióban lehet a stresszor, a kognitív értékelés következménye, pedig a sérelem által kiváltott fájdalomérzet. Ez az értékelés okozhat fiziológiai, kognitív, motivációs, viselkedéses és erzelmi stresszreakciöt (Lazarus - Folkman 1984). A megbäntäs eseten igazsägtalansägi hiätus keletkezik, a kivänt viselkedés és a megélt sérelem között. Ennek csökkentésére különböző megküzdési stratégiák ismertek: probléma fókuszú, értelemkereső, valamint igazságosságot kereső megoldás. Az igazságtalansági hiátus által kiváltott stresszel többféle módon lehet megküzdeni. Ilyen megküzdési mód a problémafókuszú megküzdés, mely során az egyén racionális úton képzel elproblémamegoldási lehetőségeket. Ebben az esetben a probléma mielőbbi megoldása kerül előtérbe. Hasonlóan az értelemkereső megküzdésnél szintén a kognitív reprezentációk kerülnek előtérbe. A személy ebben az esetben a viselkedés értelmességét vizsgálja. Az igazságosságot kereső problémamegoldás során pedig mérlegeléssel analizálja a helyzetet, és az alapján jelöli ki az elkövetett sérelem következményét, határozza meg a befektetett energiát és a veszteség mértékét. A Worthington általi megbocsátás definíció érzelmi juxtapozíció. Ez a pozitív érzelmek mentén alakul ki, mint érzelmi fókuszú megküzdési stratégia, a nem megbocsátás negatív érzéseivel szemben (Folkman — Moskowitz 2000). Interperszonális megbocsátás Az interperszonális megbocsátás arra vonatkozik, amikor a személy képes megbocsátani embertársának. Nem sorolható ide az istenség-ember kapcsolata, valamint a csoportok közötti megbocsátás. A megbocsátás informális definíciója a következő: a megbántást követően, az érintett fél gyakran harcol a megbántójával (akár csak gondolatban, érzésekben). Abban az esetben mondhatjuk, hogy valaki akkor megbocsátó, ha áldozatként feltétel nélkül el tudja fogadni az elkövetőt, emberként kezeli és felhagy a vele szembeni harccal (Enright - Gassin - Wu 1992). Formälisabb definíció a következő: a megbocsátás az elkövetővel szembeni negatív érzelmek és ítéletek legyőzése, nem azáltal, hogy megtagadjuk magunktól az ilyen hatáshoz társuló érzelmeket és ítélethez való jogot, hanem azáltal, hogy megpróbáljuk az elkövetőt együttér
