Oldal 129 [129]
OCR
Reziliencia - vallás - közösség 127 MEGBOCSÁTÁS ÉS VALLÁSI ALAPÚ MEGKÜZDÉS A megbocsátás és a vallási alapú megküzdés közötti kapcsolat komplex és mélyreható. Az emberek vallásos meggyőződéseik és gyakorlataik alapján különbözőképpen tapasztalhatják meg a megbocsátás folyamatát. A vallásos hiedelmek gyakran segítik az egyéneket az élet értelmének és céljainak megtalálásában, mindez kiemelt lehet a sérelmek megértésében és azok elfogadásában. Az isteni irányítás és támogatás lehetőséget ad az embereknek, hogy túllépjenek a dühön, a bosszúvágyon, helyet adva a megbocsátásnak és az empátiának. Az együttműködés Istennel vagy a vallási közösséggel, a problémamegoldás során megerősítő érzéseket kelthet és segíthet az elkövető felé irányuló pozitív hozzáállás kialakításában (Witvliet - Ludwig -— Laan 2001). Megbocsátás komplexitása A megbocsätäs komplex folyamat (Enright - Fitzgibbons 2000): kognitiv (Flanigan 1992), affektiv (Malcom - Greenberg 2000), viselkedeses (Gordon - Baucom - Synder 2000), motiväciös (McCullough - Sandage - Worthington 1997), dönteshozatali (DiBlasio 1998) &s interperszonälis (Baumeister - Exline - Sommer 1998) aspektusokat foglal magába. Worthington elmélete alapján a megbocsátásnak két típusa létezik: döntési és érzelmi megbocsátás (Worthington 2003). A döntési megbocsátás olyan viselkedéses szándék, amely során az egyén azt kívánja elérni, hogy úgy lépjen fel a sérelmet okozóval szemben, mint a sérelem elkövetése előtt. Az egyén ennél a megbocsátási módnál úgy dönt, hogy a sérelmet elkövető személyt felmenti tette alól (Baumeister — Exline - Sommer 1998). A megbocsátás ebben az esetben azonban még képes triggerelni az érzelmi megbocsátást, ugyanis a döntési megbocsátás okozhat érzelmi feldúltságot, megélt dühöt, szorongást, ruminációt és motivációs forrása lehet a bosszúnak vagy elkerülésnek. Az érzelmi megbocsátás gyökere, annak megélt érzelmébe nyúlik, amely motiválja az egyént a megbocsátásra (Worthington 2000). Ebben az esetben a személy igazságtalanságot él meg aközött, ahogyan ő érzékeli az eseményt és ahogyan azt látni kívánná (Exline et alii 2003). A nem megbocsátás a negatív érzelmek kombinációja, azzal a személlyel szemben, aki a személyes határokat átlépte. Dühöt általában akkor élünk meg, amikor fenyegetést, frusztrációt, személyes határátlépést észlelünk (Spielberger — Moscoso 1995). A megbocsátás során pozitív érzelmeket élünk meg, amelyek idővel neutralizálják, átkeretezik azokat a negatív érzelmeket, amelyek a határátlépés során élt meg az egyén. A pozitív érzelmek, amelyek képesek sarkallni a megbocsátásra,
