Oldal 122 [122]
120 Figus-Illinyi Rita
et alii 2016). A reziliencia folyamata számos tényező mentén vizsgálható - ezek
hozzávetőlegesen bemutatásra kerülnek -, azonban jelen tanulmányban a fó¬
kuszpontot a társas identitás és vallási megküzdés szorosabb kontextusa adja.
A társas identitás egyfajta hálóként védi az egyént, amelynek csomópontjai biz¬
tos kapaszkodókat jelentenek. Egyike a markáns kapaszkodóknak a vallásosság
és spiritualitás, és az ezekhez szorosan kapcsolódó vallási alapú megküzdési
stratégiák (Pargament - Ano 2006). A vallási alapú megküzdés mechanizmusa
többféle stratégiát foglal magába. Az egyik fontos működési alapja a vallási hit és
gyakorlatok által nyújtott értelmezési keretrendszer. Ez segíti a személyt abban,
hogy értelmezze és értékelje a stresszt okozó tényezők okait és jelentőségüket
a saját életében. Például, vallási hitük segítségével az emberek értelmezhetik a
nehézségeket az életükben valamilyen nagyobb érték vagy cél kontextusában,
ami segíthet nekik abban, hogy pozitívabb és céltudatosabb módon küzdjenek
meg az őket ért stresszel. A másik fontos mechanizmus a vallási gyakorlatok által
nyújtott érzelmi támogatás és kapcsolódás. A vallási közösségekben, imákon,
meditációkon és rituálékon való részvétellel az embereknek lehetőségük van
megtalálni a támogatást és az érzelmi feltöltődést, amelyek segíthetnek az élet
nehéz időszakaiban. Ezek a gyakorlatok erősítik az egyének érzelmi kötelékeit
a vallási közösségekkel és Istennel, ami további mentális és érzelmi erőforrást
jelenthet számukra a stressz kezelésében (Park - Folkman 1997).
A társadalmi és környezeti stabilitás megőrzésében kiemelt fontosságú a rezi¬
liencia megerősítése és a társadalmi sebezhetőség csökkentése. Ezek a tényezők
alapvető szerepet játszanak a plurális társadalom fenntartható fejlődésében
és a válságkezelés kontextusában, és ebben a folyamatban jelentős hatással
bír a vallási alapü megküzdes. A vallási alapú megküzdés és reziliencia olyan
jelentős tényezők, amelyek kiemelkedő szerepet tölthetnek be az egyének és
közösségek életében, különösen a krízishelyzetekben és terhelt időszakokban.
REZILIENCIA
A rugalmasságra és ellenállóképességre koncentráló kutatások az 1970-es
évek elején indultak el, követvén az előző korszak munkáinak és elméleteinek
inspirációit, különösen Bowlby és Ainsworth munkásságát. Hasznos lehet a
kutatástörténet néhány fordulatát bemutatni, mert ennek révén jobban érthe¬
tővé válik a reziliencia és a vallás közötti kapcsolatok jelentősége. A figyelem
a gyermekpszichiátriai erőforrások átcsoportosítására irányult, hogy jobban
megértsék a különféle gyermekkori traumák későbbi fejlődésre gyakorolt hatá¬
sait. Ezek a kutatások arra összpontosítottak, hogy felmérjék és azonosítsák a
kockázati tényezőket, amelyek kapcsolatban állnak a későbbi diszfunkcionális