Page 107 [107]
OCR
A vallási pluralizmus társadalomlélektani vonatkozásai 105 Habár magyarországi viszonylatban a spirituális vallási meggyőződésekre irányuló felmérést ezen kívül ezidáig csak néhányan végeztek (pl. Sárközy 2008; Molnár 2017), az ezekben kapott tapasztalatok három jól beazonosítható kulcsfogalmat mutattak meg a maga módján vallásos populáció esetében: a) az individualizációhoz kapcsolódó értékek preferálását, b) a transzcendencia iránti igény meglétét, c) valamint a fogyasztói társadalom, ezen belül a vallási piac elfogadását (vö. Molnár 2017). Ezek a csomópontok az Everness-kutatásban is helytállónak bizonyultak, jóllehet az is kirajzolódott, hogy maga a rendezvény és a résztvevői mintázatok lényegesen összetettebb és árnyaltabb képet mutatnak, minthogy a fent említett fogalmak (New Age, ezoterikus stb.) egyik vagy másik kategóriáját tisztán alkalmazni lehessen. A kutatásunk részletes eredményei nyomon követhetők az elmúlt években megjelent publikációinkban (pl. Heidl - Szilärdi 2022; Szilärdi - Paizs -Feleky 2023), az itt következő összefoglalás a fentebb väzolt nemzetközi szakirodalom tükreben igyekszik megällapitäsokat tennia privät valläsossäg identitässzempontü megközeliteseihez. A fesztivál programkínálatában jól láthatóak a pluralizmus jegyei, szinte tankönyvszerűen jelenítődik meg Campbell kultikus miliő fogalma vagy éppen Höllinger leírásai. Az esemény évek óta a nyitott gondolkodást, a spirituális tapasztalásokat kapcsolja össze olyan nem vallási témákkal, mint amilyen a pszichológiai önismeret, a tudatosság, a fizikai gyógyulás, a programokból pedig teljes mértékben hiányoznak a tradicionális egyházi szereplők. Kívülről nézve, ahogyan azt Bruce állítja, valóban diffúznak tűnik, azonban a résztvevői megfigyelések és interjúk alapján az esemény sokkal inkább igazodik Aupers and Houtman megállapításához, amely szerint ez a diverzitás csak a felszínen jelenik meg, a fesztivál programkínálatához tartozó résztvevői interpretációk valójában sokkal koherensebbek, mint ahogyan az első látásra sejthető. A megkérdezett látogatók esetében továbbá az tapasztalható, hogy vallási hátterük meglehetősen heterogén, azonban az egyes (különösen keresztény) felekezetekhez való hozzáállásuk kisebb részben semleges, nagyobb mértékben inkább negatív. A válaszadók az egyház és vallás szavakhoz leginkább a kötött, rigid, hatalmi és ideológiai attribútumokat asszociálják, míg a spirituális szóra érkező válaszokban a nyitott és szabad értékeket jelölték meg. Ami a vallási önmeghatározásra vonatkozik mindebből, az az, hogy az Everness populációja látványosan és hatékonyan igazodik el ebben a vallási (és ahhoz kapcsolt profán) sokféleségben, és úgy tűnik, hogy támogatja a Besecke és Taylor által felvetett lingua franca elképzelést, illetve a Roof-féle semleges csatorna hipotézist is, mert a maga módján vallásos fesztivállátogatói közeg olyan összetartó csoportként mutatkozik meg, amelynek a tagjai tökéletesen értik egymást. Vagyis az a közös tapasztalat, amely szerint a fizikai világon
