Seite 107 [107]
A vallási pluralizmus társadalomlélektani vonatkozásai 105
Habár magyarországi viszonylatban a spirituális vallási meggyőződésekre
irányuló felmérést ezen kívül ezidáig csak néhányan végeztek (pl. Sárközy
2008; Molnár 2017), az ezekben kapott tapasztalatok három jól beazonosítható
kulcsfogalmat mutattak meg a maga módján vallásos populáció esetében: a) az
individualizációhoz kapcsolódó értékek preferálását, b) a transzcendencia iránti
igény meglétét, c) valamint a fogyasztói társadalom, ezen belül a vallási piac
elfogadását (vö. Molnár 2017).
Ezek a csomópontok az Everness-kutatásban is helytállónak bizonyultak,
jóllehet az is kirajzolódott, hogy maga a rendezvény és a résztvevői mintáza¬
tok lényegesen összetettebb és árnyaltabb képet mutatnak, minthogy a fent
említett fogalmak (New Age, ezoterikus stb.) egyik vagy másik kategóriáját
tisztán alkalmazni lehessen. A kutatásunk részletes eredményei nyomon kö¬
vethetők az elmúlt években megjelent publikációinkban (pl. Heidl - Szilärdi
2022; Szilärdi - Paizs -Feleky 2023), az itt következő összefoglalás a fentebb
väzolt nemzetközi szakirodalom tükreben igyekszik megällapitäsokat tennia
privät valläsossäg identitässzempontü megközeliteseihez.
A fesztivál programkínálatában jól láthatóak a pluralizmus jegyei, szinte
tankönyvszerűen jelenítődik meg Campbell kultikus miliő fogalma vagy éppen
Höllinger leírásai. Az esemény évek óta a nyitott gondolkodást, a spirituális
tapasztalásokat kapcsolja össze olyan nem vallási témákkal, mint amilyen a
pszichológiai önismeret, a tudatosság, a fizikai gyógyulás, a programokból
pedig teljes mértékben hiányoznak a tradicionális egyházi szereplők. Kívülről
nézve, ahogyan azt Bruce állítja, valóban diffúznak tűnik, azonban a résztvevői
megfigyelések és interjúk alapján az esemény sokkal inkább igazodik Aupers
and Houtman megállapításához, amely szerint ez a diverzitás csak a felszínen
jelenik meg, a fesztivál programkínálatához tartozó résztvevői interpretációk
valójában sokkal koherensebbek, mint ahogyan az első látásra sejthető.
A megkérdezett látogatók esetében továbbá az tapasztalható, hogy vallási
hátterük meglehetősen heterogén, azonban az egyes (különösen keresztény)
felekezetekhez való hozzáállásuk kisebb részben semleges, nagyobb mértékben
inkább negatív. A válaszadók az egyház és vallás szavakhoz leginkább a kötött,
rigid, hatalmi és ideológiai attribútumokat asszociálják, míg a spirituális szóra
érkező válaszokban a nyitott és szabad értékeket jelölték meg.
Ami a vallási önmeghatározásra vonatkozik mindebből, az az, hogy az
Everness populációja látványosan és hatékonyan igazodik el ebben a vallási (és
ahhoz kapcsolt profán) sokféleségben, és úgy tűnik, hogy támogatja a Besecke
és Taylor által felvetett lingua franca elképzelést, illetve a Roof-féle semleges
csatorna hipotézist is, mert a maga módján vallásos fesztivállátogatói közeg
olyan összetartó csoportként mutatkozik meg, amelynek a tagjai tökéletesen
értik egymást. Vagyis az a közös tapasztalat, amely szerint a fizikai világon