Page 104 [104]
OCR
102 Szilárdi Réka litás fogalmi konnotációja nem egyszerűsödött, hanem épp ellenkezőleg még komplexebbé vált. Ez a komplexitás azt jelenti, hogy maga a spiritualitás kifejezés olyan könynyen tágítható fogalommá alakult, amelybe voltaképpen bármilyen típusú vallásosság, valamint transzcendens valóságot integráló magatartásforma és cselekvesmodell belefer (van Niekerk 2018). Az újfajta spiritualitás nemzetközi szakirodalmi bázisában többféle elképzelést találunk a kialakulás okát illetően. Létrejöttét például Berger (2004) az individualizálódáshoz és a pluralizmushoz köti. Gondolatmenete szerint a vallás egyrészről már nincs valamilyen magától értetődő módon beágyazódva a kultúrába, hanem egyéni döntés tárgyává vált. Másfelől a pluralizálódás a világképek, értékrendek és életformák sokaságával szembesíti az egyént, amelyek közül választania kell. Ennek megfelelően, ha a , Spirituális, ezoterikus vagy New Age" vallási címke mögé nézünk, az egyéni választásoknak köszönhetően olyan heterogén csoportot találunk, amelynek tagjai meglehetősen diffúz formában juttatják kifejezésre vallásosságukat. Forman (2004) értelmezésében a spiritualitás térnyerésének oka az, hogy a modern társadalomban egyre több ember válik elégedetlenné a szűk dogmatikus vallási keretekkel szemben, esetükben a vallási kontroll elutasításra kerül. Kalsky (2017) hollandiai példán keresztül érvel amellett, hogy a szekularizáció, az individualizáció és a migráció révén létrejövő radikális vallási átalakulás a vallásosság hibrid formáit hozta létre, amelyek magukban foglalnak más vallásokat Ezek a többszörös vallási hovatartozások (multi-religious belonging) kihívást jelentenek a vallásosság hagyományos koncepciói számára. A nyugati szakirodalom nem egységes a fogalmak tekintetében. A mai napig nem alakult ki teljes konszenzus a definíciókat vagy a fogalomhasználatot illetően. Colin Campbell kultikus miliő (1972) kifejezése például a ,nem ortodox és deviáns hit-rendszerek összességeként" egyfajta kulturális undergroundhoz hasonlíthatóan jelenik meg, amelynek paraméterei közé tartozik az első kézből való spirituális élmény, a tradicionális vallások elutasítása, a dogma hiánya, a keresés igénye, és mindezeknek összekapcsolása nem vallásos elemekkel. Hôllinger (2004) a New Age-et az ezoterika és spiritualités olyan új formájának tekinti, amelyben az egyén testi-lelki jólétét javítani célzó terápiák, szellemi és meditációs technikák, paranormális módszerek, események jóslását, és személyiségelemzést célzó tevékenységek tartoznak. Marylin Ferguson (1980) SPIN-fogalmäban (Segmented Polycentric Integrated Network - valläs, gyögyitäs, oktatäs) a plurälis erdeklödesi kör okozza a szegmentältsägot; olyannyira, hogy a New Age-et egyenesen a SPIN-ek SPIN-jekent definiälja. Corrywright (2004) hálózati modelleket ajánl, amelyben informatikai rendszerek mintájára csomópontok, elosztók és átjárók integrálják és terjesztik az eszméket.
