Oldal 102 [102]
OCR
100 Szilárdi Réka A modell újszerűsége és tudománytörténeti jelentősége többek között az egyén és az élettörténet összekapcsolásában található meg. Ennek az összekapcsolásnak az eredményeképpen nótt meg az érdeklődés az életesemények mint identitáskonstruáló elemek vizsgálata iránt az 1980-as évektől (Sarbin, Gergen és Gergen stb.), amelyben lényeges szempont a biográfiai elbeszélések időről-időre koherens alakzattá szerveződő sajátossága. McAdams (1988) már egyenesen azt állítja, hogy az identitás voltaképpen maga a társadalmi-történelmi kontextusba ágyazott élettörténet, s mint ilyen, az identitáskonstrukció dinamikus folyamata a teljes életciklust magában foglalja, ekképpen a serdülőkor eriksoni jelentősége hangsúlytalanná válik érvelésében. A gondolatmenet szerint a személyiség mindig koherenciára és konzisztenciára törekszik, ebben pedig a tudatos és tudattalan folyamatok egyaránt szerepet játszanak, és ahogyan az egyén a saját történetének alkotóelemeit összekapcsolja, az élettörténet azáltal nyeri el integratív erejét. Más szóval, ahogy arra Tengelyi László mutat rá az élettörténet egysége jellegében megegyezik az elbeszélt történetek egységével, ugyanakkor az élettörténet elbeszélése az értelemképződés színtere, az identitás pedig az a terület, amelyben az értelemrögzítés folyik (Tengelyi 1998). Vallási identitás Jóllehet az identitáselméletek ilyen rövid (elsősorban terjedelmi okok miatti) összefoglalása kissé sűrűnek tűnhet, mégis alkalmas arra, hogy mindezeket a megfontolásokat a vallási identitás kapcsán is tekintetbe vegyük. Már önmagában az a tény is jelentős, hogy az individuum egyre több részcsoportba tartozónak vallhatja magát, különösen igaz ez a kortárs világban, ahol a tömeg- és közösségi média felületei immár nemcsak lehetőséget teremtenek, hanem szinte presszionálják az egyént, hogy minél nyíltabban állást foglaljon a saját csoporttagságai mentén. Az utóbbi évtizedekben lezajlott változások tették lehetővé például a , microtargeting" marketing fogalmát, amelynek során a különböző platformokon elkészített profilok alkalmassá válhatnak hirdetések, ideológiai tartalmak, követendő fogyasztói magatartások célzott hirdetéseire. Talán a legegyszerűbb megfogalmazásban azt mondhatjuk, hogy egyéni szinten a vallási identitás képes vertikálisan egyben tartani az olyan, egymással sokszor mellérendelő kapcsolatban álló, azaz horizontális részidentitásokat, mint amilyen például foglalkozási, kulturális, életkori vagy akár a nemi önazonosság. Ez természetesen magából a vallási tartalomból következik: hogy hol az ember helye a világban, és ennek milyen szakrális velejárói vannak, ez feltehetően áthatja az egyéni önmeghatározás más részelemeit is. A vallási
