Oldal 90 [90]
OCR
88 Balassa Bernadett 5. ábra. A területi tőke, társadalmi tőke és a vallásgyakorlat főbb elméleti összefüggései a 2 \ OK Be / / Sr [ \ | I Zz úti \ | Magantdke | \ / | Huméntéke | \ } N À \ | / N \ / \ a \ / | x a [Bon [+ —_ a 7 Vallás hatása \ en / . tisztesség és ‘i N / ae f Bouts | / | Reine + J tiszteletremeltösäg ( Kapcsolatítőke | | | . vallási motivációból fakadó önkéntesség és adakozás . különböző társadalmi rétegek találkozása . szocializációs hatás, segíti a társadalmi integrációt . egyházi szolgálat, közjó előmozdítása / \ / / | | Eréforräsok || K+F wanszfer . vallási alapú erkölcsi szabályok RN NI Önkéntes részvétel = ki civil vallás jelleg J Közös normák / Területi identitás | qe 7272. See — — Forrás: Camagni 2008, 38 és Nagy Gábor Dániel 2016, 81, 176 alapján Balassa 2020, 78 Az Istenbe vetett hit pozitív hatása az interperszonális bizalomra anyagi haszonnalis jár, atranzakciós költségek csökkentése révén. Emellett egy régió gazdasági növekedéséhez nagyban hozzájárulnak az ott létrejövő üzleti hálózatok, melyek szintén bizalmi alapon működtethetőek. Az állami és önkormányzati feladatok átvállalása révén a vallási közösségek és szociális intézményrendszerük szintén lényeges gazdasági szerepet tölt be, hiszen képesek az állami kiadások csökkentésére. A legtöbb vallás által hangsúlyozott önkéntesség, civil aktivitás és adományozási hajlandóság általában nemcsak az adott spirituális közösségen belül, hanem azon kívül is megnyilvánul. A fentiek elméleti szinten alátámasztják mind az individuális, mind a közösségi hitgyakorlás pozitív hatását a gazdasági tőkeképződésre. Az összefüggés általános alkalmazhatóságát mégis korlátozza az a tény, hogy többnyire az Egyesült Államokban jelentős vallási aktorként jelenlévő zsidó és keresztény, többnyire protestáns felekezetek működésére, az amerikaiak civil aktivitására alapoznak. Sajnos számos kutatás kifejti, hogy utóbbi tekintetben a közép és kelet-európai számadatok alulmaradnak a tengerentúlihoz képest. Ennek oka főként a közösségi hitgyakorlás alacsonyfokú megéléséből ered, az individuális spiritualitás önmagában alacsony társadalmi tőkeképző hatással bír. Közvéleménykutatási adatok alapján Magyarországon 1990 és 2010 között átlagosan a társadalom 2-590-a önkénteskedett egyházi vagy vallási szervezet megbízásából. Elmondásuk alapján a személyes motivációk között a vallásos hit,
