Oldal 90 [90]
88 Balassa Bernadett
5. ábra. A területi tőke, társadalmi tőke és a vallásgyakorlat főbb elméleti összefüggései
a
2 \ OK
Be / / Sr
[ \ | I Zz úti \
| Magantdke | \ / | Huméntéke |
\ } N À \ |
/ N \ /
\ a \ /
| x a [Bon [+
—_ a 7 Vallás hatása
\ en /
. tisztesség és
‘i N / ae
f Bouts | / | Reine + J tiszteletremeltösäg
( Kapcsolatítőke | | |
. vallási motivációból fakadó
önkéntesség és adakozás
. különböző társadalmi
rétegek találkozása
. szocializációs hatás, segíti a
társadalmi integrációt
. egyházi szolgálat, közjó
előmozdítása
/ \ /
/ |
| Eréforräsok || K+F wanszfer
. vallási alapú erkölcsi
szabályok
RN NI Önkéntes részvétel
= ki civil vallás jelleg
J Közös normák
/
Területi identitás | qe 7272.
See — —
Forrás: Camagni 2008, 38 és Nagy Gábor Dániel 2016, 81, 176 alapján Balassa 2020, 78
Az Istenbe vetett hit pozitív hatása az interperszonális bizalomra anyagi ha¬
szonnalis jár, atranzakciós költségek csökkentése révén. Emellett egy régió gaz¬
dasági növekedéséhez nagyban hozzájárulnak az ott létrejövő üzleti hálózatok,
melyek szintén bizalmi alapon működtethetőek. Az állami és önkormányzati
feladatok átvállalása révén a vallási közösségek és szociális intézményrend¬
szerük szintén lényeges gazdasági szerepet tölt be, hiszen képesek az állami
kiadások csökkentésére. A legtöbb vallás által hangsúlyozott önkéntesség, civil
aktivitás és adományozási hajlandóság általában nemcsak az adott spirituális
közösségen belül, hanem azon kívül is megnyilvánul.
A fentiek elméleti szinten alátámasztják mind az individuális, mind a közös¬
ségi hitgyakorlás pozitív hatását a gazdasági tőkeképződésre. Az összefüggés
általános alkalmazhatóságát mégis korlátozza az a tény, hogy többnyire az
Egyesült Államokban jelentős vallási aktorként jelenlévő zsidó és keresztény,
többnyire protestáns felekezetek működésére, az amerikaiak civil aktivitására
alapoznak. Sajnos számos kutatás kifejti, hogy utóbbi tekintetben a közép és
kelet-európai számadatok alulmaradnak a tengerentúlihoz képest. Ennek oka
főként a közösségi hitgyakorlás alacsonyfokú megéléséből ered, az individuális
spiritualitás önmagában alacsony társadalmi tőkeképző hatással bír.
Közvéleménykutatási adatok alapján Magyarországon 1990 és 2010 között
átlagosan a társadalom 2-590-a önkénteskedett egyházi vagy vallási szervezet
megbízásából. Elmondásuk alapján a személyes motivációk között a vallásos hit,