A vallási sokféleség hatása a regionális fejlődésre Közép-Európában 85
3. ábra. Az imádkozás gyakoriságának hatása az egy főre jutó GDP-re
Egy főre juró váráslóerőparitáson mért GDP
© Observed
40000 007 E Exponential
we T T T T T T
1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00
Milyen gyakran imádkozik szertartáson kívül? (1-7,
1=soha, 7=naponta)
Forräs: Balassa 2020, 106.
A furcsa kettősség a térségre vonatkozó Pew kutatás (2017) megállapításait
húzza alá. Eszerint Közép- és Kelet-Európára személyes hit és felekezethez
tartozás jellemző, melynek jelentős nemzeti identitásfenntartó szerepe is van,
ugyanakkor a hitgyakorlat valós értékei (templomba járás és szertartáson kívüli
imádkozás) a térség egészére nézve alacsony szinten vannak. Így fordulhat elő,
hogy az önmagukat szubjektíve vallásosnak tartók, akik önazonosságában
fontos szerepet tölt be a vallásosság, a hétköznapok szintjén kevésbé élik meg
hitüket és így a GDP-vel mért összefüggés is ellentétesen alakult.
A VALLÁS KÖZVETETT GAZDASÁGI HATÁSAI
A könnyen számszerűsíthető magánjavak, tárgyi eszközök, infrastruktúra
megléte mellett részben vagy egészben immateriális természetű javak is be¬
folyásolják egy régió fejlődését. Az endogén fejlődéselmélet szerint egy terü¬
let tőkéjét a tárgyiasult javak mellett nagyban meghatározza a humán tőke
(vállalkozókészség, kreativitás, know-how), a kapcsolati tőke (kooperációs
képesség és kollektív kompentenciák), valamint a társadalmi tőke (intézményi
berendezkedés, értékek, bizalom, reputáció, önkéntesség) minősége. Utóbbiakat
habár nehéz számszerűsíteni és mérni, esettanulmányok sora azt igazolja, hogy