Page 78 [78]
76 Balassa Bernadett
nyilvánuló vallásosságot, amely a közép- és kelet-európai, volt szocialista,
szuverenitásukhoz ragaszkodó országok sajátja.
KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA VALLÁSI JELLEGZETESSÉGE NAPJAINKBAN
A vizsgált makrorégió vallási viszonyaira térve igencsak mérvadó a monarchikus
múltból fakadó jellegzetesség, az etnikai identitást erősítő vallási hovatartozás.
, A kelet-közép-európai kulturális régió minden országára inkább többé, mint
kevésbé jellemző az etnikumok és nyelvek pluralitása, a történelmi folytonos¬
ságba való éles bevágások sűrűsége, a (nemzet)államiság megteremtésének
vagy helyreállításának a kényszere. A régió politikai, gazdasági és kulturális
turbulenciái civil vallással fémjelezhető folyamatokat igényelnek és erősíte¬
nek" - írja a vallásszociológus (Máté-Tóth 2014, 225). A Bellah (1967) által
leírt amerikai típusú elmélethez képest a civil vallás Közép-Európa országaira
az alábbiakban alkalmazható (Balassa 2020, 849:
" az országok államalapítása szoros összefüggésben áll a kereszténység
felvételével (pl. Szent István, 10009;
" történelemértelmezésük fontos dimenziója a keresztény kultúrkörhöz
való tartozás (1795-1918 között a hiányzó nemzeti önállóság idején az
egyház tartotta össze a lengyelséget);
" a vallás társadalmi funkciója az alapértékek hangsúlyozása, a közös nem¬
zeti identitás megerősítése;
e célkitűzéssé vált az ún. keresztény Európa megvédése a nem keresztény
(főként muszlim) hatásoktól (V4 törekvések);
" hangsúlyos módon jelennek meg egyházi szimbólumok a nemzeti zászlón
és címeren, jogi szövegekben.
Coleman (1970) tipológiája alapján még a Szovjetunió kötelekében sem szakadt
meg a civil vallás régiós jelentősége, habár akkoriban az állami törekvések a
világi nacionalizmust (vallási jelképekkel támogatott ateista berendezkedést)
szorgalmazták.
A Pew Research Center (2017) délkelet- és kelet-európai országokat is magába
foglaló vizsgálata szerint az 1989-1990-es politikai és gazdasági rendszerváltás
óta a vallási és nemzeti identitás egyszerre erősödik a szélesebb értelemben
vett régióban. Felekezeti hovatartozás tekintetében ugyanakkor főként az
ortodox vallású országok egyházi tagsága növekedett, míg a katolikus domi¬
nanciájú államokban csökkenő tendencia vagy stagnálás tapasztalható (lásd
2. táblázat). A kutatások alapján Közép- és Kelet-Európában a nyugatiakhoz
képest nagyobb arányban támogatják az egyházak közéleti szerepvállalását és
az intézményekkel szembeni bizalom is magasabb szintű (Pollack - Rosta 2017,