Sebzettség és reziliencia 67
10. ábra. Vallásosság és vallástalanság — összehasonlítás elemzési kategóriák mentén
, Mennyire tartja magát vallásosnak egy hétfokú skálán, amelyen az 1-es
jelentése, hogy vallástalan, a 7-es jelentése pedig, hogy vallásos?"
(százalék)
Reziliensek - = f
nn 105
eo EIKE
(a= 3,80; n= 630) 21,9 13,5 13,5 9 15,6
Rezisztensek Pr 5
PR. s
Riadtak i = . m
aa a. 107
Ls eee 102 NN NET
(a = 4,11; n =3 778) Dee => b
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
m Vallästalan (1) m2 m3 =4 m5 m6 mValläsos (7)
Forrás: Századvég 2021, saját szerkesztés
A vallásosság és a vallástalanság mint két, egymással szembeállított szélsőérték
mögött egy olyan koncepció is meghúzódott, ami arra épül, hogy - szemben
a , nem vallásosság" megnevezés által kifejezett semleges távolságtartással —
nemcsak a skála egyik (vallásos) végpontja, de az azzal ellentétes is fejezzen
ki egy hasonlóan egyértelmű identitásválasztást. Meglátásunk szerint a , val¬
lástalanság" jelző értelme szerint mást fejez ki, mint a , nem vallásosság". Míg
utóbbi jelentéskörébe inkább beleérthető egyfajta választásalapú , önfügget¬
lenítés" a transzcendens dimenziótól (negatív felhangoktól mentesen), addig a
vallásos-vallástalan tengely azt feltételezi, hogy ez a dimenzió (és az azon való
valamilyen pozíció felvétele) hozzátartozik az ember eleve adott természetéhez.
Ebben az értelmezési keretben a vallástalanság egy identifikációs jelentőséggel
bíró kulturális választásként fogható fel (hasonlóképpen a vallásosság válla¬
lásához), amelyben a megnyilatkozó egyértelműen kifejezi a hiányt (a vallási
szempontok hiányát), illetőleg saját szembehelyezkedését a vallási önazonos¬
sággalés értelemadással. Az így kapott válaszok tehát a társadalmi diskurzusok
műveleteiként is felfoghatók, aminek keretében a megkérdezettek elhelyezik
magukat a különféle kollektiv identitasok terében.*®
A fentiek mentén - az elemzés zárásaként - egy olyan, kétállású változót
hoztunk létre, ahol az eredetileg hétfokú vallásosság-skála két végpontját , közös
nevezőre" hoztuk, vagyis az egyik érték azt fejezi ki, hogy az adott válaszadó
számára így vagy úgy, de identifikációs jelentőséggel bír a valláshoz való (po¬
zitív vagy negatív) viszonyulás. A változó másik állását (a 2 és 6 közé eső öt
38 A kérdés kidolgozásának elméleti alapjait és az , üres jelölő" fogalmából (vö. Laclau— Mouffe
1991) való részletes levezetését lásd László 2020.