Máté-Tóth 2023), a térségben zajló háborús konfliktus begyűrűző gazdasági
hatásainak való kitettség vagy éppen a felélt erőforrásokkal, meggyengült
ellenállóképességgel kapcsolatos sérülékenység (vö. Bartal- Lukács J. - László
2022; Kövesdiet al. 2022). Utólag tehát már bizton állíthatjuk, hogy kulcskérdés
volt a ,válságállóság", a körülményekhez való sikeres alkalmazkodás - hiszen
a járványhelyzet lecsengésével szinte egy időben újabb krízisek jelentkeztek,
amelyekben ismét helyt kellett állnia a magyar lakosságnak.
A 2021-es kérdőíves kutatás fókuszpontjában a reziliencia fogalma, vagyis
a rugalmas alkalmazkodókészség (másként: a rugalmas ellenállóképesség)
állt." Mivel a koronavírus nyomán bekövetkező társadalmi változások jócskán
túlmutattak a primer egészségügyi hatásokon, ezért a kialakult szituációra úgy
tekintettünk, mint olyan járványhelyzetre, amelyben az emberek széles cso¬
portjainak életmódja alakul át (az esetek többségében kényszerűségből), ezáltal
támasztva újfajta, társadalomtörténeti távlatokban is szokatlan kihívásokat.
Megközelítésünkben - a szakpolitikai célokat szem előtt tartva — nem pusztán a
pszichés megküzdési stratégiákra összpontosítottunk, hanem arra törekedtünk,
hogy több szinten tegyük megragadhatóvá az éppen zajló folyamatokat. A mikro¬
és a makroszint összekapcsolása különösen hangsúlyos volt a több almintából
álló kérdőíves felmérés azon része esetében, ahol a sebzettség individuális és
kollektív dimenziói kerültek a figyelem középpontjába. Vizsgálódásunkat arra
az axiomatikus belátásra alapoztuk, hogy az egyéni életút törései és a kollektív
identitás sebei nem egymástól függetleníthető, hanem hol szorosabban, hol
lazábban, de mindenképpen összeszövődő köteléket alkotnak.
Jelen tanulmányban egy olyan pillanatfelvétel alapján fogalmazunk meg
állításokat, ami a járványhelyzet lecsengő szakaszában készült. 2021 nyarán
már szemmel láthatóan elkülöníthető volt az a csoport, akik visszataláltak egy
— régi vagy új - egyensúlyi állapotba, és az a kör, akik még küzdöttek az aktuális
globális krízis helyi következményeivel. Emellett körvonalazni tudtunk olyan
csoportokat is, akiknek nem hozott érdemi változást a koronavírus - és jól,
illetve rosszabbul élték meg a szóban forgó időszakot. A következő oldalakon
részletezett statisztikai összefüggések a témákat tekintve meglehetősen szer¬
teágazók, de vezérfonalként szolgál, hogy mindvégig arra vagyunk kíváncsiak:
kik ők, hogyan tudjuk megragadni mibenlétüket. Azonosításukhoz nem pusz¬
tán az individuumok jellemzésére szolgáló címkéket, (, kemény") szociológiai
ismérveket, de a kollektív identitások diszkurzív értelemadási folyamatokon
keresztüllétrejövő - és a megkérdezés során hasonló, kommunikatív helyzetben
manifesztálódó - ( puha") reprezentációit is segítségül hívjuk. A tanulmányból
így - többek között - azt is megtudhatjuk, hogy a koronavírus-járvánnyal való