Page 35 [35]
Sokféle sokféleség 33
egyik legerősebb hajtóereje a nemzeti büszkeség, amelyet a mainstream fe¬
lekezet(ek) teljes mértékben támogattak. A pravoszláv országokban az adott
nemzeti ortodox egyházba való tartozás közel olyan magától értetődő, mint a
nemzethez való tartozás." Ez magyarázza, hogy az egyházak tagsága minden
ilyen országban közelíti 809 fölötti. A nyugati kereszténység által fémjelzett
országokban úgyszintén a nemzeti ügyet támogató nagy egyházakhoz tar¬
tozik a lakosság döntő többsége. Horvátországban 909, Lengyelországban
88%, Litvániában 789, Magyarországon 5790. Szintúgy a nemzeti önállóság
szempontjából érthető, hogy Csehországban a felekezeten kívüliek alkotják a
legnagyobb felekezetet, mert az Osztrák-Magyar Monarchia idején a katolikus
egyház szemben állt a cseh nemzeti érdekekkel. A menekültkrízissel kapcsolatos
vallási állásfoglalások KKE-ban az állami politikát támogatják, mert az állam a
menekült kérdést a nemzeti szuverenitás és a keresztény kultúra védelme alap¬
ján fogja fel, amelyet a legnagyobb egyházak történelmi rutinból támogatnak.
Amely ország felekezetileg homogén, ott a vallási alapú véleménypluralizmus
a mainstream felekezeten belül létezik, ahol felekezeti pluralizmus van, ott
valamelyest a felekezetek között is.
A vallási intenzitás alatt a templomba járás és az imádkozás gyakoriságát
szokták érteni. Fontos azonban a vallási tanítások követésének szempontját
is érvényesíteni akkor, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy az adott kérdésben
a hívők milyen álláspontot foglalnak el, és milyen magatartást gyakorolnak.
A KKE-i országokban egyfajta kettősség figyelhető meg. Egyik oldalon a maist¬
ream egyházak tagjai és képviselői alapvetően támogatják a , migránsellenes"
kormánypolitikát, ugyanakkor civil társadalmi területen számos projektet
működtetnek a menekültek befogadására és integrálására. Miközben az ál¬
lam-egyházi viszonyrendszerben nem adják fel a nemzeti elveket és a nemzet¬
centrikus kormányok támogatását, a vallási meggyőződés és civil társadalmi
viszonyrendszerben gyakorolják a keresztény elveket.
Az európai iszlámellenességgel és a tömegtájékoztatás szerepével kapcsolatos
számos kutatás szerint a vallási sokszínűség növekvő elismerésével párosul a
feszültségek növekedése Kelet-Európában. Ugyanakkor a kutatásokat tekintve
figyelemre méltó hiányosságok mutatkoznak a vallási pluralizmusról Kelet-Eu¬
rópában, valamint arról is, hogy a média hogyan játszik kulcsszerepet a vallási
pluralizmus megjelenítésében, és hogyan nyit teret arra, hogy a különböző
világnézetek és vallások között párbeszéd lehessen. A szakszerű és kiegyensú¬
lyozott tudósítások és médiaesemények olyan országokban is jelentősek, melyek
felekezeti hovatartozást illetően inkább homogének, mint Fehéroroszország
vagy Lengyelország. A megfelelő médiamunka ellensúlyozhatja a homogén
1 Vö. többek között Tomka és Szilárdi 2016; Tomka 2011.