Page 32 [32]
OCR
30 Máté-Tóth András Különösen Wuthnow fentebb ismertetett fókuszai alapján arra kereshetjük a választ, hogy a régió vallási közösségei milyen módon próbálják érvényesíteni a közöttük lévő sokféleséget a társadalmi sokféleség közegében. Ennek mentén pedig hogyan reagálnak a régió előtt álló legfontosabb kihívásokra. A teológiai megközelítések közül a pluralista vallásteológia szintúgy a vallási sokféleségből fakadó teológiai és hitvallási lehetőségekre koncentrálva kiemeli, hogy miközben minden pluralista teológia a saját vallásából, krédójából indul ki, a többi vallást egyenértékűnek képes tekinteni. Ez az alapállás teszi lehetővé, hogy a saját vallási hagyományban is megfogalmazott egyetemes vallási üzenetet a vallási közösségek és teológiák intenzív dialógusában mélyítsék el és tegyék a globális és lokális üdvösségközvetítés alapjává. Amennyiben a régió elsődleges markerének a sebzett kollektív identitást tekintjük, a vallási dimenzióra vonatkozóan pedig a szekuritizációt, a vallási sokféleségre vonatkozó kérdés úgy fogalmazható meg: milyen módon és milyen eszközökkel járulnak, illetve járulhatnak hozzá a vallási közösségek a maguk sokféleségében a sebzett kollektív identitás és a fenyegetettségi viszonyok kezeléséhez a KKE-i régióban. A sebzettségi dimenziók közül elsősorban az a folyamatos igény jelentős, hogy az évszázadokon át meghatározó hegemóniák közé szorultságban élő társadalmak hogyan találnak rá a saját kollektív identitásukra. Milyen forrásokra és milyen célkitűzésekre építik autonómiájuk folyamatait. Ezt a kérdéskört kézenfekvő a 2015-tel kezdődő menekülthullámmal kapcsolatos társadalmi és vallási diskurzus KKE-i jellegzetességeivel bemutatni. 2015-ben magasra csaptak a bevándorló tömegek hullámai, akik számos okból menekültek Európába. Az Európán kívüli országokból Európa felé történő bevándorlás egyáltalán nem számít újdonságnak. Az újdonságot a tömegek mérete és a migrációval kapcsolatos társadalmi és politikai viták terjedelme és hőfoka jelentette. Az elmúlt közel tíz esztendő alatt a migráció problematikája szerves részévé vált az európai nyilvánosságnak, számos korábbi magátólértetődőséget megkérdőjelezett és újragondolásra kényszerített, továbbá eszközévé vált új vagy régi-új társadalmi törésvonalak megjelenésének, sőt radikalizációjának. Az európai társadalom valamelyest plurálisabbá vált, a sokféleségről való gondolkodás és vita azonban jelentősen felerősödött. A sokféleség sokfélesége a migráció problematikájával kapcsolatban két módon is megnyilatkozik. Egyrészt az európai társadalmak összetétele sokféle módon változik a bevándorlók jelenléte révén. Másrészt a bevándorlásra adott társadalmi és politikai válaszok az országokon belül és az országok között is számos variációban vannak jelen. Az ún. európai menekültkrízis! jelentőségét az európai együttélés szempontjából alig lehet alábecsülni. Ugyanakkor arról, hogy a menekültkrízis milyen 1 Vö. a Population Europe demográfiai kutatóhálózat megnevezését: https://population-europe.eu/network/news-network/european-refugee-crisis (2024. 01. 25.)
